A tudatos egészségmegőrzés jelentősége mind az egyén, mind a vállalatok szintjén folyamatosan növekszik. A 10 éves Budai Egészségközpont tapasztalatai szerint, bár egyre több szervezet ismeri fel, hogy a munkatársak egészségének megőrzésével hatékonyságát növeli, sok vállalatnál még nem szentelnek kellő figyelmet a területnek. A munkahelyi egészségfejlesztés pozitív hatása statisztikailag is igazolható: a rendszeres szűrővizsgálatok akár harmadával […]
A tudatos egészségmegőrzés jelentősége mind az egyén, mind a vállalatok szintjén folyamatosan növekszik. A 10 éves Budai Egészségközpont tapasztalatai szerint, bár egyre több szervezet ismeri fel, hogy a munkatársak egészségének megőrzésével hatékonyságát növeli, sok vállalatnál még nem szentelnek kellő figyelmet a területnek. A munkahelyi egészségfejlesztés pozitív hatása statisztikailag is igazolható: a rendszeres szűrővizsgálatok akár harmadával csökkenthetik a dolgozók táppénzben töltött napjainak számát , valamint lehetővé teszik, hogy időben kiszűrhetők legyenek a súlyos betegségek. A rendszerszemléletű vállalatok ezen okok miatt az egészségügyi szolgáltatóra nem költségként, hanem megtérülő befektetésként tekintenek, aki segít versenyelőnyük fejlesztésében.
Az egészségmegőrzéssel minden vállalatnak foglalkoznia kell, hiszen még az irodai munkának is vannak kockázatai. Ezt igazolja a Budai Egészségközpont azon felmérése is, amelyet közel 4700 fő szűrései alapján készített az irodai munkavállalók egészségi állapotáról 2010-ben. A résztvevők több mint 90 százaléka tölti munkaideje nagy részét számítógép előtt. Saját bevallásuk szerint a legnagyobb ergonómiai, fizikai kockázatot a zsúfolt és rosszul kialakított terek, az ülőmunka, a nem megfelelő megvilágítás, a klíma és a huzathatás, valamint a botlásveszély okozza. A pszichoszociális felmérés során leggyakrabban az időkényszerre, a túlzott felelősségre, a túlterheltségre, a felülről jövő kevés információra és támogatásra, a kevés rekreációs időre, valamint a megfelelő étkezési lehetőség hiányára panaszkodtak a munkavállalók. Ezek a kockázatok vezetnek később nyak-, váll- és hátfájdalmakhoz, fejfájáshoz, alvászavarokhoz, fáradtsághoz, csuklófájdalomhoz vagy gyomorpanaszokhoz. A helyzetet tovább nehezíti, hogy egyre több munkavállaló hajlandó betegen, fájdalmakkal is dolgozni a táppénz összegének jelentős csökkenése miatt.
„Annak érdekében, hogy az egészség fejlesztését célzó befektetés valóban megtérüljön, elengedhetetlen, hogy a munkavállaló, a munkáltató és az egészségügyi szolgáltató szorosan együttműködjön. Akkor lesz igazán sikeres a munkahelyi egészségmegőrzés, ha közösen alakítják ki a megfelelő munkakörnyezetet, együtt választják ki a szükséges vizsgálatokat, és az eredményekre építve közösen indítanak egészségmegőrző, -fejlesztő programokat” – mondta el Dr. Nagy-László Nóra, a Budai Egészségközpont foglalkozás-egészségügyi programvezetője. „A programok egy része igényel előkészítést, de vannak rendkívül egyszerűen kivitelezhető ötletek is, amelyek szintén sokat javíthatnak a munkatársak közérzetén, egészségén.”
Forrás: Budai Egészségközpont
 |
 |
 |
 |
 |