Mivel az öröklött hajlamon kívül számos életmódbeli tényező is elősegíti a kialakulását, megfelelő életvezetéssel és rendszeres szűréssel sokat tehetünk egészségünkért. Prof. dr. Blaskó György, véralvadási szakértő a kockázatokról és a megelőzési lehetőségekről beszélt. A véralvadás egyensúlya könnyen felborulhat A véralvadási rendszer kényes egyensúlya számos tényező miatt felborulhat. Ha az alvadás irányába tolódik el, trombózis jöhet […]
Mivel az öröklött hajlamon kívül számos életmódbeli tényező is elősegíti a kialakulását, megfelelő életvezetéssel és rendszeres szűréssel sokat tehetünk egészségünkért. Prof. dr. Blaskó György, véralvadási szakértő a kockázatokról és a megelőzési lehetőségekről beszélt.
A véralvadás egyensúlya könnyen felborulhat
A véralvadási rendszer kényes egyensúlya számos tényező miatt felborulhat. Ha az alvadás irányába tolódik el, trombózis jöhet létre, vagyis a szív által mozgásban tartott vérkeringés leállása az érrendszer valamelyik szakaszán. Típusai közül egyik legveszélyesebb a mélyvénás trombózis, amely sokszor jellegtelen tünetekkel jelentkezik, mint a görcsös lábszárfájdalom, indokolatlan fáradtság érzettel. Ha további vénaszakasz is elzáródik, már jól láthatóvá válik a lábdagadás, és pihenéskor sem szűnik a lábszár fájdalma. A bőr ekkorra feszessé, fénylővé, meleggé, kissé kékes árnyalatúvá válik.
A trombózis kezelésének elsődleges célja a vérrög növekedésének megakadályozása, a vérrög feloldása, a későbbiekben pedig a vérrög ismételt kialakulásának megelőzése.
A nőknek nagyobb a kockázata?
Számos olyan veleszületett állapot létezik, melyek önmagukban vagy más szerzett kockázati tényezővel társulva trombózis kialakulását eredményezhetik. Tény az is, hogy számos olyan állapot ismeretes, amely csak a nőket érinti és növelheti a trombózis kialakulásának kockázatát. Ilyen a fogamzásgátló tabletták szedése, a terhesség és a menopauza alatt alkalmazott hormonpótló kezelés. Fokozott trombóziskészségre lehet gyanakodni a hölgyeknél akkor is, ha a meddőséggel illetve a gyakori vetéléssel küzdenek. Az ilyen esetek nagy részében az alvadásgátló kezelés teszi lehetővé a baba kihordását – tájékoztat prof. dr. Blaskó György, véralvadási szakértő.
Kiemelt kockázati tényezők
Fokozott trombózis-hajlamról beszélhetünk az alábbi tényezők megléte esetén:
– Visszérbetegség
– Kevesebb, mint napi 1,5 liter folyadék fogyasztása.
– Ülő vagy álló munka vagy huzamosabb ágynyugalom. Amikor a lábak hosszú időn keresztül nem mozognak (például kórházi bennfekvés, gipsz vagy bénulás esetén), akkor a vádliban levő izompumpa nem működik, ezért a vér könnyebben megalvadhat.
– Felmenők közt vagy vérszerinti testvérnél, esetleg az érintettnél elfordult trombózisos betegség.
– A dohányzás miatt az érfalon meszes felrakódás keletkezik, az ér keresztmetszete szűkül, a vörösvértestek száma pedig a relatív oxigénhiány miatt nagyobb lesz, a szűk erecskékben könnyen összetapadnak, így a vér folyékonysága csökken, alvadékonysága viszont fokozódik.
– A terhesség (és ugyanígy az elhízás is) fokozza a kismedence és a lábak vénáira nehezedő nyomást. Azok a nők, akiknek öröklött véralvadási zavaruk van, különösen nagy kockázatnak vannak kitéve. A mélyvénás trombózis kockázata a szülést követő hat hét alatt is fokozott.
– Bizonyos daganatos megbetegedéseknél a véralvadást elősegítő anyagok mennyisége megemelkedhet, illetve gyes daganatellenes gyógyszerek is fokozhatják a trombózishajlamot.
Bármely kockázati tényező (esetleg több tényező) megléte esetén kiemelten ajánlott a szűrésen való részvétel és a szakorvosi kontroll!
Forrás: www.oxygenmedical.hu
 |
 |
 |
 |
 |