A táplálkozási zavarokról szóló cikkünk első részére vagy kíváncsi? Kattints ide! Jó esetben a táplálkozási zavarokkal küzdő személy felfedezi, hogy valami nem stimmel. Rájön, hogy változtatni kell, hogy oda kell figyelnie – eljut tehát arra a szintre, hogy felismerje betegségét, felismerje, hogy az ő esetében anorexiáról, bulimiáról vagy más táplálkozási kilengésről van-e szó. Ez azonban […]
A táplálkozási zavarokról szóló cikkünk első részére vagy kíváncsi? Kattints ide!
Jó esetben a táplálkozási zavarokkal küzdő személy felfedezi, hogy valami nem stimmel. Rájön, hogy változtatni kell, hogy oda kell figyelnie – eljut tehát arra a szintre, hogy felismerje betegségét, felismerje, hogy az ő esetében anorexiáról, bulimiáról vagy más táplálkozási kilengésről van-e szó. Ez azonban a legtöbbször még nem elég ahhoz, hogy a zavarokkal küzdő orvoshoz is elmenjen, és tudatosítsa magában a lehetséges kiutat. Beszéljünk most a táplálkozási zavarok lehetséges szövődményeiről, a hajlamosító tényezőkről és nem utolsósorban a megelőzési, kezelési lehetőségekről!
A táplálkozási zavarok lehetséges szövődményei
A felborult egyensúly jelei
- Az éheztetés, túlevés – önhánytatás „biológiai stressz” a szervezet számára. E megterhelésre a betegek szervezete különböző testi szövődményekkel reagál. Gyakori, hogy az alapproblémát jelentő táplálkozási zavar éveken át rejtve marad, a betegek inkább különböző szakorvosokat keresnek fel panaszaikkal.
- Az emésztőrendszeri, gyomor-bélrendszeri panaszok közé tartozik, hogy a rendszertelen evés, koplalás következtében a gyomor-bél perisztaltika ( az emésztéshez szükséges bélmozgás ) csökken, így gyakori a puffadás, hasi fájdalom, székrekedés. A hashajtók rendszeres használata súlyos esetekben véres hasmenést, ödémát okozhat. A szájüregben, nyelőcsőben az önhánytatás során elváltozások alakulhatnak ki, a fogak belső felszínén a gyomorsav zománchiányt okoz.
- A testsúlycsökkentő manőverek (önhánytatás, koplalás, vízhajtó/hashajtó) miatt a szervezet folyadék,- és elektrolit-háztartása felborul, az ionvesztés szívritmuszavart és görcsös rosszulléteket eredményez. Szélsőséges esetben életveszélyes állapot alakul ki.
- A nőgyógyászati szövődményekről már korábban olvashattatok. A koplalás következtében a hormonális működés rendellenessé válik. A menstruáció elmarad és nem ritka a következményes meddőség. A bulimiások havi ciklusa is rendszertelenné válik. Csökken a nemi vágy és orgazmuskészség. A születendő gyermeknél komplikációt okozhat, ha az anya tartósan táplálkozási zavarban szenvedett.
- A vízhiányos, száraz, berepedezett bőr és a hajhullás szintén lehet a táplálkozási zavar (főképp anorexia) szövődménye.
- Az ásványi anyag és vitaminhiány következtében fokozódik a csontritkulás, csonttörések esélye, valamint a fertőzésekre való fogékonyság.
- A táplálkozási zavarok talaján alakul ki az elhízás is, melynek szövődményeire most nem térnék ki. Oldalainkon erről már többször olvashattatok.
A táplálkozási zavarok kialakulására hajlamosító tényezők
Senkit sem akarnék fenyegetni, hiszen a hajlamosító tényezők jelenléte nem vezet feltétlenül megbetegedéshez. Tipikusan „több gyökerű” betegségről van szó. Ez azt jelenti, hogy egyéni, családi és kulturális tényezők is szerepet játszhatnak a táplálkozási zavarok kialakulásában.
Egyéni kockázatok
- Egyéni kockázatot jelentenek a személyiség bizonyos sajátosságai. Az alacsony önértékelés, illetve nehézségek az önszabályozás területén. Az anorexiánál az evés fölötti szigorú kontroll válik az önértékelés mércéjévé, a bulimiások kontrollhiánnyal küzdenek.
- Az evés fölötti kontrollnak, illetve a falásrohamoknak szerepük van a szorongás csökkentésében. A stresszhelyzetekkel való elégtelen megküzdés és a stresszoldás hiánya vagy nem megfelelő volta is szerepet játszhat a normál evési szokások felborulásában.
- Egyéni kockázatot jelent a túlsúly és az azt követő fogyókúra. Anorexiánál a kezdeti fogyókúra később drasztikussá válik s az első falásrohamot is provokálhatja diétázás.
- A tetszeni akarás, a karcsúság iránti vágy serdülő korban még fokozottabb. A test átalakulása sok fiatal számára ijesztő, így a diétázás célja a korábbi alak visszanyerése lesz. Ebben az életkorban fokozottan veszélyeztetettek a fiatalok a táplálkozási zavar kialakulására.
Családi kockázatok
- Családi kockázatot jelent, ha a családban már előfordult evészavar. Azokban a családokban ahol az evés központi kérdés; a kulturális hatásokat felnagyítva, túl nagy hangsúlyt kap a testsúly és alak, nagyobb a táplálkozási zavar kialakulásának kockázata.
- Anorexiás betegek családi hátterét vizsgálva megfigyelték, hogy jellemző az önállóságot korlátozó, túl óvó szülői magatartás, a családi konfliktusok tagadása s a családtagok közti kapcsolatok merevsége. A túl gyakori konfliktusok a családban, a családtagok közti zavaros kommunikáció, az érzelmek túl heves megnyilvánulása a családon belül a bulimia kialakulásának lehet táptalaja.
Kulturális tényezők
A kulturális hajlamosító tényezők befolyása ismert. A karcsú alak a boldogság, sikeresség, vonzerő záloga. A hatás eltérő lehet nem, kor, társadalmi réteg, foglalkozási csoport függvényében. Az evészavarok ritkábbak a férfiak között, a kamaszok veszélyeztetettebbek. Bizonyos foglalkozási csoportok tagjait is jobban érinti e betegség pl. modellek, táncosok stb.
A táplálkozási zavarok kezelési lehetőségei
Többen érdeklődtetek már a kezelési lehetőségekről, s mindenkinek megpróbáltam személyre szabottan válaszolni. Újra hangsúlyozom, hogy a táplálkozási zavarok gyógyíthatók, színes a kezelési lehetőségek palettája. A terápia célja a testi állapot rendezése, normál étkezési szokások újratanulásával. A súlycsökkentő viselkedésformák helyett rávezetés egészséges testedzési lehetőségekre. Az önértékelés javításával s a megfelelő stresszoldás megtanulásával a testsúllyal való túlzott törődés, aggodalmaskodás csökkentése. A kezelési módszert a szakember, pszichiáter és pszichológus választja ki a beteg állapota, a betegség kialakulásának okai és a fenntartó tényezők függvényében. A kezelés történhet pszichoterápiával vagy gyógyszeres úton, illetve a kettő kombinációjaként. A kezelés történhet ambulánsan (járóbetegként) vagy kórházban.
A táplálkozási zavarok megelőzési lehetőségei
A megelőzésben nem lehet elégszer hangsúlyozni a személyes mentálhigiénét, vagyis azt az életvitelt, mely elősegíti testi-lelki harmóniánk fenntartását. Az egészséges, kiegyensúlyozott táplálkozást; testmozgást; a kielégítő minőségű pihenést; a stresszkezelést és stresszoldást; az elmélyült emberi kapcsolatokat; az életörömet. Ez nem valami „rózsaszín szemüveg” viselését jelenti, hanem örömkészséget! Vegyük észre a jót magunk körül…
Annak érdekében, hogy gyermekük ne legyen táplálkozási zavaros, a szülők számára Slade (1995) „tízparancsolata” lehet irányadó.
- Ne kövess el testi bántalmazást!
- Ne kövess el szexuális visszaélést!
- Ne csinálj nagy ügyet az ételből vagy az evésből!
- Ne csinálj nagy ügyet a testsúlyból és az alakból!
- Mutass szeretetet gyermekednek anélkül, hogy túlságosan óvó vagy túlkontrolláló lennél!
- Ne állíts teljesíthetetlen mércét gyermeked elé!
- Ne ragaszkodj mindig a tökéletes viselkedéshez!
A témában kérdezd Geist Klára pszichológust!