Kívül sovány – belül kövér

Az, hogy valaki sovány testalkatú, még nem jelenti azt is, hogy nem kövér belül – mondja dr. Jimmy Bell, londoni professzor, aki 1994 óta végez kutatásokat csapatával, melyek során 800 embert vizsgáltak meg MRI-eszközökkel, hogy megállapítsák a vizsgált személyek „zsír-térképét”. Vagyis azt az ábrát, mely kirajzolja, hogy az emberek mely testrészében raktározódik el a zsír.

Az elemzések szerint azok az emberek, akik a súlyukat pusztán az étkezés szabályozásával, diétával, fogyókúrával tartják meg, és nem hívják segítségül a mozgást is a célok eléréséhez, sokkal nagyobb arányú belső zsírral rendelkeznek, még akkor is, ha a külső szemlélő számára soványnak hatnak. Az eredmények miatt Bell professzor szerint a kövérség koncepcióját újra kell gondolni. Az orvosok finoman figyelmeztetik tehát a sovány embereket, hogy nem feltétlenül szabad abban a hitben élniük, hogy mert sovány testalkatúak, belső szerveik sem elhízottak. Az tehát, hogy valaki karcsú, nem jelenti azt, hogy immunis lenne a cukorbetegségre és más, szívbetegséget is okozó kockázatokra – nyilatkozta dr. Louis Teichholz, a New Jersey-i Kórház kardiológiai osztályának vezetője, Bell kutatási eredményeitől függetlenül.

Azok számára is okozhat meglepetést belső szerveik elhízottsága, akik egyébként normál testtömeg-indexszel rendelkeznek. A vizsgált nők 45%-a, akik közül a legtöbben normál BMI-vel rendelkeznek, (tehát 20-25 indexszel), közepesen elhízott belső szervvel élnek együtt. Ez az arány a férfiaknál 60% volt. Sőt, a kutatásban részt vevők között számos, igencsak karcsúnak mondható modell is részt vett. Bell professzor szerint a következő állítás is megállja a helyét: minél soványabb valaki, annál nagyobb meglepetés érheti, ha megvizsgáljuk szerveinek állapotát! A kutató szerint azok az emberek, akik belül elhízottak, a tényleges elhízás, kövérség határát súrolják, és valószínűleg túl sok édeset és zsírosat esznek, illetve túl keveset vagy egyáltalán nem mozognak ahhoz, hogy ezt ledolgozzák, de annyit nem esznek, hogy effektíve elhízottnak is tekintsük őket külsejük alapján. A tudósok álláspontja az, hogy elsősorban a gyomor körül kezdjük elraktározni a zsírokat, de a test más részei is felhalmozhatják ezeket a tápanyagokat.

Természetesen a tudósok egyetértenek abban, hogy a sovány testalkatúak az esetek túlnyomó részében egészségesebbek, mint külsőleg elhízott társaik, és a normál BMI-érték is egy megbízható mércéje az egészséges testalkatnak. Bár ez az index azt nem tudja pontosan megállapítani, hogy a testen belül hol található a nagyobb mennyiségű zsír, a BMI egy hasznos klinikai eszköznek mondható – vallja Dr. Toni Steer dietetikus, a Brit Orvosi Kutató Intézet munkatársa.

Az orvosok egyelőre nem biztosak abban, hogy milyen következményei lehetnek a belső szervek elhízottságának, de az biztos, hogy a szív, a máj és más szerveink zsírosodása bizonyos szempontból hozzájárulhat a szív-és érrendszeri megbetegedésekhez és a diabétesz kialakulásához. A kutatók feltételezése szerint ugyanis a belső zsír összezavarja a test kommunikációs folyamatait, és a zsírral bevont részek hibás kémiai jeleket adhatnak a test számára, így alakulhat ki olyan kockázat, mely inzulin ellenállást, 2-es típusú diabéteszt vagy szívbetegségeket okozhat. Orvosok véleménye szerint a kövér, de sokat mozgó emberek egészségesebbnek tekinthetők, mint soványabb alkatú, de teljesen inaktív életet élő társaik. Dr. Steven Blair – a Dél-Karolinai Egyetem elhízással foglalkozó kutatója szerint a normál testsúlyú, de passzív, nem sportoló emberek sokkal inkább veszélyeztetettebbek, mint a fitten élő elhízottak.

Vegyünk egy példát: a szumó-birkózók nagy terjedelmű hájuk ellenére minden bizonnyal sokkal kiegyensúlyozottabb keringési rendszerrel rendelkeznek, mint a mozgást, egészséges életmódot hanyagoló nézőik a lelátókon – vallja Bell professzor. Ez pedig azért van, mert a sportoló birkózók zsírtömege jórészt csak bőrük alatt és nem a belső szervek, valamint izmaik körül raktározódik el.

Jó hír lehet azonban, hogy a belső szervek körül felhalmozott háj igen könnyen ledolgozható, ha a megfelelő életmódváltásra hajlandóak vagyunk, vagyis képesek vagyunk lemondani az elzsírosodást okozó ételekről, ráadáskánt pedig némi fizikai aktivitást is hajlandóak vagyunk beiktatni a hétköznapjainkba. Ha fürdőszobai mérleg nem is mutat majd sokkal kevesebbet, érdemes ezekre az apró változtatásokra időt szánni, és csökkenteni a kalória-bevitelünket, sportolni egy keveset: ezek a változtatások ugyanis igen erősen meghatározzák a zsigerekben lerakódott zsír mennyiségét  – vallja egy másik elhízás-tudományi szakember.

Bár a szívbetegségeknek nagyon sok kiváltó oka lehet, nem tudjuk pontosan meghatározni, hogy a belső szervek elhízása mennyire jelenthet veszélyt a többi faktorhoz képest, mint a dohányzás, a stresszes életmód, a vérnyomás, valamint a magas koleszterinszint.
Egy azonban biztos: ahhoz, hogy karcsúnak látszódjunk, elég lehet a szigorú diétázás – de ahhoz, hogy valóban egészségesek is legyünk és azok maradjunk még sokáig, a testmozgás nélkülözhetetlen összetevő.

Cikkünk alapjául a http://health.yahoo.com  2007. május 11-én megjelent írása szolgált.