Minden ötödik magyar szenved valamilyen allergiás típusú megbetegedéstől. Táplálékallergiával a felnőttek 1-2 százaléka, míg a gyerekek 0,5-1 százaléka küzd. Amerikában sokkal aggasztóbb a helyzet: az életallergiások aránya 5 százalék a felnőttek között, és nyolc százalék a gyerekek körében. Immungyengeség a háttérben? „Több oka is van annak, hogy ennyire megugrott a táplálékallergiások száma – mondta […]
Minden ötödik magyar szenved valamilyen allergiás típusú megbetegedéstől. Táplálékallergiával a felnőttek 1-2 százaléka, míg a gyerekek 0,5-1 százaléka küzd. Amerikában sokkal aggasztóbb a helyzet: az életallergiások aránya 5 százalék a felnőttek között, és nyolc százalék a gyerekek körében.
Immungyengeség a háttérben?
„Több oka is van annak, hogy ennyire megugrott a táplálékallergiások száma – mondta el dr. Farkas Henriette allergológus, egyetemi docens, a SOTE Országos Angioödéma Centrumának vezetője. – Szerepet játszik benne a genetikai hajlam, azonban az emberek megváltozott életmódja, a környezetszennyezés, valamint az élelmiszeripar egyre sokasodó adalékanyagai (színezékek, tartósítószerek) is hozzájárulnak ehhez a problémához. Manapság a gyerekek sokkal sterilebb környezetben nőnek fel, és kevesebb természetes táplálékot fogyasztanak, mint egy generációval korábban. Ha viszont nem eddzük kicsit az immunrendszert, az immunválasz olyan irányba tolódik el, ami kedvez az allergiák kialakulásának.”
Allergia, intolerancia, érzékenység
– Sokan azt gondolják, allergiásak valamilyen élelmiszerre, pedig valójában nem ez a helyzet. Táplálékallergiáról akkor beszélünk, amikor egy élelmiszerben levő fehérjére nem megfelelően reagál az immunrendszer, tévedésből káros behatolónak érzékeli azt. Bizonyos fehérjék, vagy azok egy része nem bomlanak le az emésztés során, és az immunoglobulin E (IgE) nevű antitest „megjelöli” őket. Ez tévesen azt a jelzést küldi az immunrendszernek, hogy a fehérje veszélyes a szervezet számára, és azonnal egy allergiás reakció jelentkezik. Ez lehet bőrkiütés, légzési probléma, gyomorgörcs, hányás, ödéma, fulladás és akár életveszélyes anafilaxiás sokk is felléphet az étel elfogyasztása utáni két perctől két óráig terjedő időszakban. Ráadásul a reakciók nem állandóak: előfordulhat, hogy valakinek egyik alkalommal a szája és a nyelve dagad fel, míg máskor hányinger, hányás jelentkezik.
– A táplálék-intoleranciának nincs köze az immunrendszerhez, a reakciót az étel emésztési vagy felszívódási zavara váltja ki. Azok, akik valamilyen étel-intoleranciában szenvednek, általában nem rendelkeznek az adott étel emésztéséhez szükséges enzimmel. A leggyakoribb ezek közül a laktóz-intolerancia: a felnőttek felének okoz kisebb-nagyobb problémát a tejcukor lebontása. Ez nem is csoda, hiszen az emlősök szervezete mindössze arra készült fel, hogy gyerekkorban táplálják anyatejjel, esetleg más emlős tejével. Ennek az enzimnek a termelődése általában 3-4 éves kor körül részlegesen vagy teljesen megszűnik. Az intolerancia tünetei a fokozott bélmozgás, hányinger, puffadás, hasi fájdalmak, hasmenés.
– Azok, akik érzékenyek valamilyen táplálékra, az emésztés során tapasztalnak tüneteket, panaszokat. Mivel nem immunválaszról van szó, ez sem allergia. A lebontó enzimek sem hiányoznak, ettől függetlenül a tünetek lehetnek egészen súlyosak is, és a nem kezelt táplálékérzékenység hosszú távon komoly károsodásokat okozhat a szervezetben. Legsúlyosabb formája a cöliákia, azaz a gluténérzékenység. A glutén egy fehérje, amely megtalálható a búzában, a rozsban, az árpában, a kölesben, a zabban és a tönkölyben is. A lisztérzékenységnek is nevezett probléma valójában egy autoimmun betegség, ami több szervre is hatással van. A vékonybél bolyhait pusztítja el, ez okozza a felszívódási zavarokat, ami számos hiánybetegséghez és szövődményhez vezethet.
Fűre, fára, magokra
Bizonyos ételek, de még a virágporok és ételek között is fennállhat úgynevezett keresztallergia. Ilyenkor az allergiát kiváltó pollen fehérjéjének egy szakasza megegyezik a keresztallergiás tüneteket okozó zöldség vagy gyümölcs egy fehérjeszakaszával. A növények esetében ez a nyers gyümölcsökre, zöldségekre igaz, tehát főzve-sütve már nem okoz problémát az adott étel. A fehérjetartalmú tápanyagokra azonban sajnos ez nem érvényes, ha allergiás vagy bizonyos élelmiszerekre, jó eséllyel az alábbi hozzájuk hasonló finomságok is kellemetlen tüneteket váltanak majd ki nálad.
Tojás – csirke
Tehéntej – tejtermékek, kecsketej
Dió – más olajos magvak
Hagyma – spárga
Tőkehal – lazac, lepényhal, tonhal
Barack – szilva, cseresznye
Alma – körte
Soltész Szilvia életmód-tanácsadó írása
A cikk folytatását elolvashatod a júliusi Wellness magazinban!
 |
 |
 |
 |
 |