Tévhit: A hozzáadott cukor káros Tény: A cukor nem azonos az üres kalória fogalmával. Gondolj csak bele, a cukor az egyik legalapvetőbb alapanyag egy konyhában, alig van olyan étel, amibe ne kerülne bele, különösen tekintettel az édességekre. S bár a cukrot évek óta kötelességszerűen utáljuk, a természetes ízesítőket, mint pl. a mézet pedig szeretjük, tudni […]
Tévhit: A hozzáadott cukor káros
Tény: A cukor nem azonos az üres kalória fogalmával. Gondolj csak bele, a cukor az egyik legalapvetőbb alapanyag egy konyhában, alig van olyan étel, amibe ne kerülne bele, különösen tekintettel az édességekre. S bár a cukrot évek óta kötelességszerűen utáljuk, a természetes ízesítőket, mint pl. a mézet pedig szeretjük, tudni kell, hogy voltaképpen ezek is finomított cukorból állnak, melyek kalóriatartalma megegyezik a hagyományos cukoréval. Persze a cukorral sem szabad túlzásba esni! A legjobb, ha a napi kalória-beviteled 10%-át teszi ki cukor, tehát 2000 kalória esetén 200 származzon cukorból.
Tévhit: A tojás emeli a koleszterinszintet
Tény: A tojás valójában nem befolyásolja különösebben a koleszterinszintet. Bár évekig tartotta magát az a nézet, hogy a tojás az egyik fő oka a megugrott koleszterinszintnek, az utóbbi években azért kiderült, hogy ez közel sincs így. A magas koleszterinszint elsősorban a telített és- transzzsíroknak köszönhető, ám egy tojásban relatíve kevés telített zsír található: egy darabban körülbelül 1,5 gramm. A tojás teljes mellőzése azért is kerülendő, mert a szervezet számára 13 nélkülözhetetlen vitamint tartalmaz.
Tévhit: Minden telített zsírsav emeli a vér koleszterinszintjét
Tény: Csakhogy még nagyobb legyen a zűrzavar a fejekben: legújabb kutatások szerint nem minden telített zsírsav befolyásolja a koleszterinszintet. De hidd el, számos előnye van annak, hogy nem minden telített zsírt tartalmazó élelmiszernek kell tiltólistára kerülnie. Itt van mindjárt a kakaó, bizonyos tejtermékek, szárnyashúsok, illetve a pálma- és kókuszolaj, melyek nem emelik a szervezetedben a rossz koleszterin, az LDL szintjét, ellenben a jó koleszterinre, a HDL-re pozitívan hat. Tehát egy kis csoki miatt nem kell, hogy többé bűntudatod legyen!
Tévhit: Az egyetlen szívbarát alkohol a vörösbor
Tény: A sör, bor, likőrök ugyanazokkal az egészségügyi hatásokkal bírnak. A vörösbormítosz abból adódik, hogy megállapították, a nedű értékes antioxidánsokat tartalmaz. Később viszont kiderült, hogy az antioxidáns nem az egyetlen jó tulajdonsága az alkoholnak. Ugyanis az alkohol megemeli a jótékony koleszterint a vérben, így ellenállóbbá tesz a szívelégtelenségek és stroke ellen. Az alkoholfogyasztásnál is természetesen a mértékletesség elve érvényesül. Nagy mennyiség esetén ne várjuk a pozitív hatásokat.
Tévhit: A hozzáadott só elvesz az étel értékéből
Tény: A főzővízhez hozzáadott só még táplálóbbá teszi a zöldségeket, mivel megakadályozza, hogy a főzés során a zöldségek veszítsenek tápértékükből. A só felgyorsítja a főzési folyamatot, így a túlfőzés veszélye sokkal kevésbé áll fenn, így a zöldségek is megőrzik vitamintartalmukat. Egy pohár vízhez egy teáskanálnyi sót ajánlatos hozzáadni.
Tévhit: A sült ételek mindig zsírosak
Tény: Nem feltétlenül kell zsírosnak lennie a sült ételeknek, csak a készítés során figyeld az olaj hőmérsékletét! A legtöbb ételnek 375 fok az optimális sütési hőmérséklete. Az ennél alacsonyabb hőmérséklet növeli az olaj felszívódását, de ugyanez a helyzet akkor, ha például zöldségeket kezdünk el sütni az optimálisnál hidegebb olajban. A kisült ételről minenképp itasd le a fölösleges olajat. Sültek alatt természetesen nem a gyorsétkezdékben fellelhető rántott húsokra gondolunk, hanem arra, amit otthon készítesz, ugyanis csak arról tudhatod biztosan, hogy miből is áll. Bánj mérsékelten a panírral, és használj telített zsírsavakban szegény olajat!
Tévhit: Minél több rostot eszel, annál egészségesebb leszel
Tény: Nem minden rost egyformán hasznos. Az élelmiszergyártók speciális rostokat használnak ahhoz, hogy az étel megőrizze tartósságát, de egyben előnyös tulajdonságait is. A zsírokról már tudjuk, hogy köztük is léteznek jók és rosszak, de a kutatók rámutattak arra is, hogy a rostokon belül is számos fajta létezik. A különböző rostok különféle funkciókat látnak el. A tudósok azonban szkeptikusok a téren, hogy a hozzáadott rostot tartalmazó ételek ugyanolyan hasznosak-e, mint a természetes rostokban gazdag gabonák, zöldségek, gyümölcsök.
Tévhit: A csirke bőrét az elkészítés előtt mindig el kell távolítani
Tény: Lássuk be, a száraz csirkemellnél nincs unalmasabb étel a világon, ellenben a szépen megbarnult, illatos pipihús látványától egyből összefut a nyál a szánkban. Ha csak a zsíroktól való félelmed tart vissza attól, hogy meghagyd a csirkén a bőrt, megnyugodhatsz. Egy kábé 300 grammos, bőrös csirkemell összesen 2,5 gramm telített zsírt tartalmaz, és pusztán 50 kalóriával többet, mint a bőrtelen változat.
Tévhit: Az organikus ételek táplálóbbak, mint a hagyományosak
Tény: Ha azért veszel organikus készítményeket, mert úgy gondolod, hogy az igazi napérlelte gyümölcs, a friss házi tojás, a farmerek gondos munkája által ízletesebbek és táplálóbbak, akkor el kell keserítsünk. Kutatók kimutatták, hogy élettani hatásukat tekintve nincs számottevő különbség a hagyományos és az organikus készítmények között. Természetesen a hagyományos élelmiszereket gondosabban vizsgáld meg, mert könnyebben előfordul, hogy különböző rovarirtókkal és egyéb vegyszerekkel kezelték őket.
Tévhit: Az olívaolajjal történő főzés elpusztítja a kaja értékes tulajdonságait
Tény: Nyugodtan főzhetsz extra szűz olívaolajjal anélkül, hogy az étel veszítene tápértékéből, ráadásul értékes telítetlen zsírokat is tartalmaz. Tanulmányok azt is bizonyítják, hogy például a zöldségek sütés, főzés során megőrzik összetevőiket, míg az olaj el nem éri a forráspontját, ami olívaolaj esetén igen magas, 405 fok. Fontos az is, hogy az olajat hogyan tárolod. Egy kibontatlan üvegű olaj fénytől védve, szobahőmérsékleten kb. 2 évig őrzi meg értékes összetevőit, de a sima bolti olajat érdemes fél éven belül elhasználnod.
 |
 |
 |
 |
 |