Ez mindenkit megrémít és ráébreszt arra, hogy igenis szükség van a leginkább igénybevett ízületek – kiemelten a váll- és csípőízületek – állandó és rendszeres “foglalkoztatására”. A megfelelő izmok rendszeres nyújtásával növelhetjük az ízületek mozgásterjedelmét, egyszóval jelentősen visszafoghatjuk azt a lassú öregedési folyamatot, melynek egyik melléktermékeként az ízületi mozgáshatár fokozatosan beszűkül. Azzal, hogy az ízületeket körülvevő […]
Ez mindenkit megrémít és ráébreszt arra, hogy igenis szükség van a leginkább igénybevett ízületek – kiemelten a váll- és csípőízületek – állandó és rendszeres “foglalkoztatására”.
A megfelelő izmok rendszeres nyújtásával növelhetjük az ízületek mozgásterjedelmét, egyszóval jelentősen visszafoghatjuk azt a lassú öregedési folyamatot, melynek egyik melléktermékeként az ízületi mozgáshatár fokozatosan beszűkül. Azzal, hogy az ízületeket körülvevő izmok és ínak rugalmasabbá válnak, csökken a szerencsétlen, ügyetlen mozdulatokkal járó rándulás, húzódás, izomszakadás veszélye.
Fárasztó fizikai igénybevétel, edzés, a ház körül és házban végzett hosszantartó munka hatására a dolgoztatott izmok megrövidülnek, így azokat a mozgás befejeztével meg kell nyújtani. Ezzel növeljük a megterhelt izmok vérellátását. Ennek a nyújtásnak a hatására az izomban felszaporodott melléktermékek (pl. tejsav) nagyobb hatékonysággal szállítódnak el, ezzel csökken a másnapi izomláz lehetősége is. Arról nem is beszélve, hogy az izmok jóval terhelhetőbbé, mi több: esztétikusabbá válnak a hónapok múlásával. Türelemmel és kitartással az ízületi hajlékonyság bármely korban fejleszthető, de mindenkor fontos a helyes testtartás és kivitelezés. Az izmot sosem szabad rángatni, erőszakosan nyúlásra kényszeríteni, mert épp az ellenkező válaszreakciót fogjuk kapni. Az izom védelmi rendszere összehúzódást rendel el, az izom hirtelen megrövidül, esetleg sérül.
A nyújtó gyakorlatok rendszeres alkalmazásával az izmok és ízületek terhelhetősége megnő. Az edzés végi stretching pedig részét képezi a következő edzésre történő készülésnek!
A nyújtás 3 alaptípusa
- Dinamikus nyújtás – Csak bemelegített izmokra alkalmazzuk! Nyújtás apró, finoman rugózó mozdulatokkal. A legjobb, ha bemelegítés után alkalmazod, hisz ez is része az izom felkészítésének az elkövetkező igénybevételre.
- Statikus nyújtás – Bár reggel jólesik egy-két finom nyújtózkodás, ezen túl ezt a fajta nyújtást is csak akkor egészséges, ha már bemelegített izmokra alkalmazzuk! Többmásodpercen át folyamatosan kitartott nyújtógyakorlat, rugózás nélkül. A kitartás 10-15 másodpercig tartson 3-szor ismételve, vagy 5-8 másodpercig 4-szer 5-ször ismételve. Minden sportprogram, edzés záró perceit az igénybevett izmok statikus nyújtása tegye ki!
- CHRS (Contract, Hold, Relax, Stretch) – módszer. Az izmot előbb statikusan megfeszítjük egy külső ellenállás segítségével úgy, hogy az izom ne rövidüljön meg. A megfeszített helyzetet 10-30 másodpercig tartjuk ki, majd 2-3 másodpercig teljes ellazítás következik, végül statikus nyújtás szintén 10-30 másodpercig kitartva. Tehát a megfeszítés és a nyújtás időtartama megegyezik.
A nyújtás alapelvei
- Sose nyújtsd túl az izmot! Kerüld a túlzott fájdalomérzetet! A sérült izmoknak, ínaknak és ízületeknek hagyj időt a regenerálódásra, ilyenkor ideiglenesen szüneteltesd a nyújtógyakorlatokat!
- Kezdőként rövidebb ideig tartsd ki a különböző nyújtó testhelyzeteket, később növelheted a kitartás időtartamát!
- Adj időt az izomnak a megnyúlásra! Türelmesen tartsd ki a pozíciót, lélegezz mélyeket, egyenletesen! A második és harmadik ismétlésre már készségesebben fog az izom reagálni!
Jó, ha a nyújtást a gyengébb oldallal kezded – ha jobbkezes vagy, akkor a bal karral – és előbb a végtagok távolabbi részeit nyújtsd meg, majd onnan haladj fokozatosan befelé!
A feszítő izmok lenyújtása után mindig nyújtsd meg a hajlító izompárokat is! Például a combfeszítők nyújtása után a combhajlítókra koncentrálj!
 |
 |
 |
 |
 |