Böjtölj és méregteleníts okosan és hatékonyan! Kamaszként vagy fiatal felnőttként biztos,
Böjtölj és méregteleníts okosan és hatékonyan!
Kamaszként vagy fiatal felnőttként biztos, hogy követtél el hibákat: rágyújtottál egyszer-kétszer például, vagy volt olyan alkalom, amikor túlságosan sokszor néztél a pohár fenekére, vagy akár kipróbáltad a kábítószereket. Mikor aztán eljön az idő (vagy már itt is van), és „benő a fejed lágya”, úgy gondolod, ezeket mind elmeséled majd gyermekednek azért, hogy megvédd őt attól, hogy hasonló bakikat kövessen el. Pedig lehet, hogy épp ezzel ösztönzöd ezeknek a szereknek a használatára.
Meglepő eredmény
Az amerikai Illinois Egyetem kutatóinak vizsgálata az egyik első olyan kutatás, melyben a szülők korábbi szerhasználattal kapcsolatos beszámolóinak hatását elemezték kamaszkorú gyermekeik alkohollal és kábítószerrel kapcsolatos ismereteire, vélekedésére és magatartására. A felmérés során a kutatók csaknem 600 hatodik, hetedik és nyolcadik osztályos középiskolás diákot – akik közül több mint 300 volt fehér bőrű, és több mint 250 spanyol ajkú – kérdeztek meg arról, hogy szoktak-e beszélgetni otthon szüleikkel például az alkohol – és drogfogyasztásról, valamint a dohányzásról. A kutatók azért vizsgálódtak pont ezekben a korosztályokban, mert náluk a legnagyobb a valószínűsége annak, hogy nyolcadikos korukra rászoknak a marihuánára és az alkoholra, vagy akárcsak ezek egyikére.
Az eredmény még a kutatókat is meglepte: kiderült ugyanis, hogy a megkérdezettek kevésbé tekintették rossz, nemkívánatos szenvedélynek a kábítószerezést és az alkoholfogyasztást akkor, ha szüleik meséltek nekik a korábban e téren szerzett élményeikről. Ugyanakkor azok, akiknek szülei csak felhívták gyermekük figyelmét a kábítószerezés veszélyeire, de saját kamaszkori rossz szokásaikról mélyen hallgattak, kevésbé voltak hajlamosak arra, hogy maguk is kipróbáljanak bármiféle kábítószert vagy az alkoholt.
Inkább ösztönöz, mint visszatart
A felmérés arra is rámutatott, hogy a fiatalokat még az sem tartja vissza a drog vagy alkohol kipróbálásától, ha a szülők által nekik elmondott történetek a negatív tapasztalatokról szóltak. „Azaz, hiába a tanmese, ha a történet arról szól, hogy a szülő maga is fogyasztott kamaszkorában alkoholt vagy kábítószert” – hangsúlyozza a kutatás vezetője. Jennifer Kam úgy véli, hogy ennek az oka az, hogy hiába vallja be a szülő, hogy használt annak idején drogot, ha az ehhez társuló negatív érzéseit nem tudja elég hatékonyan átadni.
„Persze nem azt javasoljuk a szülőknek, hogy hazudjanak gyermekeiknek arról, hogy korábban ők hogyan álltak az alkohol- és kábítószerkérdéshez. Sokkal inkább azt szeretnénk, ha megfontolnák, hogy akarnak-e egyáltalán beszélgetni a gyermekeikkel ezekről az időkről. Ennél hasznosabbnak tűnik ugyanis, ha a szülők arra összpontosítanak, hogy megértessék gyermekeikkel a droghasználat negatív következményeit, és hasznos tanácsokat adjanak nekik arról, hogy hogyan tudják elkerülni a rájuk leselkedő veszélyt. Emellett pedig meghoznak olyan nevelési szabályokat, melyek elfogadhatatlannak minősítik a kábítószerhasználatot, sarkalatos véleményüket pedig olyan példákkal támasztják alá, melyek mindegyike arról szól, hogy kinek, milyen bajt okozott az alkohol vagy drog” – ajánlja a szakember.
Fotó: Profimedia – Red Dot