A különbség egészen pontosan a telomerekből látszik, amelyek az idő múlásával rövidülnek
A különbség egészen pontosan a telomerekből látszik, amelyek az idő múlásával rövidülnek.
„A rövidebb telomerek magasabb kockázatot jelentenek bizonyos korhoz köthető betegségekre, például a szívproblémákra és a kettes típusú diabéteszre” – mondta a szerzőként közreműködő Jessica Buxton, a londoni Imperial College munkatársa. „Úgy tűnik, hogy a hosszú távú munkanélküliség olyan stresszes élethelyzetet jelent, ami maradandó változásokat idéz elő a sejtek DNS-ében” – tette hozzá.
„Fontos megjegyezni, hogy más kutatások alapján a túl sok munka éppolyan kártékony lehet, mint a túl kevés. A munka miatti kimerültség, valamint a túlvállalás ugyancsak a telomerek rövidülésével hozható összefüggésbe.
Az eredmények a PLoS One című szakfolyóirat internetes kiadásában jelentek meg.
A hosszú időn keresztül fennálló, állandó stressz megváltoztatja a szervezet hormonális egyensúlyát – fejtegette az eredmények kapcsán Curtis Reisinger, a New York állambeli Zucker Hillside Hospital klinikai pszichológusa. Ez a folyamat vezethet a telomerek hosszának módosulásához.
„Ugyanez a kapcsolat figyelhető meg a depresszió és a magas stressz-szint összefüggésében. A feszültség külsőleg és belsőleg egyaránt öregít” – hangsúlyozta Reisinger, aki szerint az orvosi segítség a pozitív hozzáállás kulcsfontosságú a megelőzésben és a kezelésben. „A munkanélküliség nem a világ vége. Fontos a kedvező jövőkép szem előtt tartása, hiszen így sokkal nagyobb az esély az állástalálásra, mint pesszimistaként.”
A kutatás során Buxton és munkatársai több mint 5 600 nő és férfi DNS-ét vizsgálta meg, akik 1966-ban születtek, Finnországban. Pontosabban a telomerhosszukat mérték az 1997-ben vett mintában, amikor az egyének 31 évesek voltak.
Kiderült, hogy azok a férfiak, akik a megelőző három évből több mint kettőn keresztül munkanélküliek voltak, több mint kétszer akkora eséllyel rendelkeztek rövid telomerekkel, mint azok, akik dolgoztak. Az összefüggés megállapításának során figyelembe vették az esetleges módosító hatású társadalmi, biológiai és magatartástudományi tényezőket is.
Forrás: medipress.hu
Fotó: Profimedia – Red Dot
 |
 |
 |
 |
 |