Nap mint nap születnek állítások az ADHD-ról és az autizmusról – de vajon mennyi igaz belőlük? Most néhány gyakori tévhitet veszünk górcső alá, és megnézzük, mit mond helyettük a szakma.
Az ADHD és az autizmus körül sok a félreértés — ezek a neurodivergenciák ugyanis nem egyszerűen „figyelemhiányt” vagy „zárkózottságot” jelentenek.
1. Az ADHD azt jelenti, hogy soha nem tudnak figyelni.
Ez nem így van: az ADHD-val élők számára nem az a gond, hogy nem tudnak figyelni, hanem hogy a figyelmet szabályozni nehezen tudják.
A témájukat kedvelő feladatokban képesek elmélyülni, akár „hiperfókusz” állapotba is kerülni, míg más feladatoknál hamar elkalandozhatnak.
2. Az autizmus agresszivitással jár.
Sok tévhit társul az autizmushoz, például az, hogy az autista emberek veszélyesek vagy ingadozó viselkedésűek. Az igazság az, hogy az agresszivitás nem jellemző adottság, és ha előfordul, akkor is gyakran külső tényezők (stressz, érzékszervi túlterhelés, kommunikációs nehézség) állnak mögötte.
3. ADHD-val nem lehet sikeres életet élni.
Többen gondolják úgy, hogy az ADHD korlátoz, ám sok érintett kiváló eredményeket ér el — ha megtalálja a saját működésének megfelelő stratégiákat, támogatást és környezetet.
 |
 |
 |
 |
 |