Előnyösebb külsővel könnyebb révbe érni

Ők a korrekciós műtéti beavatkozásoktól többek között azt várják, hogy új és megnyerő(bb) külsejükkel könnyebben el tudjanak majd helyezkedni egy- egy nagyvállalatnál. A helyzet komolyságát felismerve, a témával már több újság és a központi televízió, a CCTV is foglalkozott. Szakértőnk, dr. Varga Klára plasztikai sebész, fül- orr- gégész specialistának segítségével most mi is körbejárjuk a kérdést…

A tavaly feldolgozott és közzétett országos statisztikai adatok szerint, a szépítő műtétek térségbeli központjának számító Dél-Korea klinikáit felkereső kínaiak több mint 25%-át egyetemisták tették ki, de a kínai nagyvárosok plasztikai sebészeit megkérdezve hasonló a helyzet országon belül is. Az arcszépítő beavatkozásra vállalkozó fiatalok elsősorban apróbb „kiigazításokra” jelentkeztek, és kívánságlistájukon leggyakrabban az orrplasztika szerepelt, de szemhéj-felvarrásra valamint zsírleszívásra is sűrűn vállalkoztak, ez utóbbi beavatkozás különösen a férfiak körében volt népszerűbb.

Plasztika állásinterjú előtt

A frissen végzett kínai fiatalok olyannyira elszántak, hogy mondhatni még meg sem száradt a tinta a diplomájukon, az első állásinterjúkat megelőzően – a főszezonnak számító időszakban, július és augusztus hónapokban – helyenként finomítanak, lágyítanak jellegzetes vonásaikon. A számok nem hazudnak! A Sanghajban elvégzett plasztikai műtétek 60%-ában huszonévesek feküdtek kés alá. Sőt mi több, a klinikák ezt a hullámot meglovagolva, kimondottan fiatalokat megcélzó magazinokban és az interneten is több tucat hirdetéssel igyekeznek „becsalogatni” az egyetemistákat, és nem ritka az sem, hogy a diákigazolvány felmutatásával komoly kedvezményekhez jutnak a friss diplomások.

S hogy mivel magyarázható a plasztika iránt tanúsított ilyen fokú lelkesedés az ázsiai fiatalok körében? A témában végzett internetes közvélemény-kutatás erre próbált fényt deríteni: a megkérdezettek – 20.000 fő – túlnyomó részének meggyőződése, hogy a munkaadók amolyan íratlan szabályként a jobb kinézetű felvételizőt választják, következésképpen társadalmi státuszuk emelkedését és elhelyezkedési esélyeik növekedését remélik a plasztikai műtéttől.

A sikerért bármit…?!

Korea különösen tanulmány-központú, így a szülők rengeteg pénzt költenek magánórákra vagy a szó szorosabb értelmében bármi másra, hogy segítsék gyermekeiket. Amikor a vizsgaidőszaknak vége, a fellélegző vagy valamelyik egyetemre bekerült koreai diákok válogatnak jutalmaik, így például  plasztikai sebészeti beavatkozások közül. Számos plasztikai sebészeti klinika kapott az alkalmon, hogy a szülők plasztikai beavatkozásokkal jutalmazzák gyermekeiket az éves kemény munkájukért, és leárazásokat tartanak szem- és orrműtétekre. Már azelőtt tele vannak az időpontok az orvosnál, mielőtt még elkezdődne a vizsgaidőszak.

„Nagyon szomorúnak tartom ugyan, de valóban így van: a munkát kereső, karriert építő fiatalok úgy gondolják, hogy a harmonikusabb esztétikai megjelenés segíteni fogja őket céljaik elérésében, s talán sok esetben igazuk is van – állítja dr. Varga Klára. A kelet- és közép- ázsiai országok lakosai között igen gyakori az a vágy, hogy a mozifilmekben, újságokban, interneten megismert – elsősorban európai – arcok mintájára módosítsák megjelenésüket, abban bízva, hogy ennek segítségével gyorsabban és magasabbra juthatnak a karrierjük létrafokain. Náluk megállíthatatlanul tör előre a plasztikai sebészet terén ún. ’Nyugatosítás’, ami az orrplasztika esetében az orr kiemelkedőbbé tételét, a szemhéj plasztikák esetében a kerekebb, nagyobb szemrés kialakítását jelenti. Az utóbbi beavatkozás különösen népszerű a fiatal lányok körében. Hazánkban a karriert elősegítő plasztikai beavatkozások iránt hasonló érdeklődést nem tapasztaltam, manapság a műtétre jelentkező magyar fiatalok többsége elsősorban az önbizalomhiány és az énkép- problémák miatt szánja rá magát plasztikai sebészeti beavatkozásra.”

Mi a helyzet nálunk?

Az itthoni helyzetre vonatkozóan pontos számadatok nincsenek, viszont évente körülbelül 15-20 ezren fordulnak plasztikai sebészhez Magyarországon, kiknek 80%- a még mindig a gyengébbik nem képviselői közül kerül ki. Az utóbbi években azonban növekedett a férfiakon végzett kozmetikai beavatkozások száma is, főként orr- vagy fülplasztikára, szemhéjműtétre illetve hajbeültetésre van igény. A trend elsősorban a 40 év felettieknél figyelhető meg, ez a korosztály ugyanis borzasztóan kiszolgáltatott: a munkaerőpiacon manapság hiába a tapasztalat, a fiatalabb, olcsóbb munkaerőt részesítik előnyben, emiatt fiatalabbnak akarnak kinézni, hogy jobb esélyekkel induljanak egy-egy állás elnyeréséért. Sajnos ma egyáltalán nem „divatos” megöregedni.

Életkor tekintetében vegyes a kép, nem mutatkoznak ilyen markáns különbségek, mint a nemek közt. „A rekonstrukciós műtétektől eltekintve a legfiatalabb páciensek 6-7 éves gyerekek, akiknél az iskola megkezdése előtt fülplasztikát végeznek, minden egyéb szépészeti műtét 18 éves kor után ajánlott, részben etikai, részben szakmai okok miatt: 18 éves kor előtt ugyanis még fejlődésben van a szervezet, a test végleges állapotának kialakulásáig nem szerencsés ilyen jellegű beavatkozást végezni, hacsak egészségügyileg nem indokolt” – hangsúlyozza a plasztikai sebész.

Mikor indokolt az orrplasztika?

A plasztika, azon belül is az ún. esztétikai orrplasztika akkor indokolt, ha az orr formája, nagysága önértékelési zavart, komoly lelki problémát jelent viselője számára. Természetesen igen nehéz annak megítélése, hogy az illető mennyire tartja komoly problémának orra valamilyen esztétikai eltérését, de az előzetes beszélgetések során a plasztikai sebésznek sikerül a legtöbb esetben olyan kapcsolatot kialakítani az illetővel, hogy erre a kérdésre választ kapjon. „Természetesen igyekszünk a realitás talaján maradni, és semmiképpen sem megyünk bele olyan páciensek műtéteibe, akinél irreális elvárásokat tapasztalunk, vagy akinél látható, hogy nem az orr formája a probléma, hanem egészen más lelki oka van a kívánt műtétnek. Mindenképpen törekszünk arra, hogy a páciens reálisan lássa magát és az elérhető eredményt, s ha ez nem sikerül, nem szabad elvállalni a páciens által kért műtétet – ez egyébként az egyik legnehezebb feladat ebben a szakmában.

Más a helyzet akkor, amikor valamilyen sérülés, fejlődési rendellenesség miatt van szükség helyreállításra, ilyenkor általában nincsenek túlzó elvárások, az orrlégzés helyreállítása során amúgy is „szétszedett” orrot, ha lehet, kicsit esztétikusabbá tesszük a páciens kérésére, de legtöbb esetben ilyenkor a korábbi, sérülés előtti formát szeretnék visszakapni, vagyis érthető módon egyszerűen egészségesen szeretne kinézni” – magyarázza szakértőnk.

Ha még gyermek az illető?

Az arcdeformitás – pl. nagy és elálló fülek, esetleg egy méretes(ebb) és szembetűnő formájú orr – miatt folyamatos gúnyolódás tárgyát képezheti a fiatal (vagy még gyerkőc) a többiek körében, és az ez által kiváltott bizonytalanság, szégyenérzet, önbizalomhiány megelőzhető. A fiatalok önbecsülésének sem tesz jót, hogy elefántfülnek vagy orrszarvúnak csúfolják őket. Hosszútávon ezek az atrocitások visszahúzódáshoz, elszigetelődéshez, súlyosabb esetekben akár depresszióhoz is vezethetnek. Az önbizalom nagyon sokat számít a jövőbeni sikeresség szempontjából, ezt egy pszichológusok által végzett kutatás eredménye is alátámasztja, mely szerint a „szép” külsővel rendelkező emberek könnyebben boldogulnak az életben, mint a „kevésbé szépek”.

„Szó sincs arról, hogy bárkit is arra ösztökélnénk, hogy kövessék az olykor túlzásokba eső külföldi példákat, s hogy a „gyermekük sikeres jövőjéért aggódó, mindenáron tenni akaró” szülők látványossággá alakítsák gyermeküket. Amennyiben úgy látszik, hogy például egy fülplasztika segít az egészséges fejlődésben, akkor az elvégezhető, de az összes többi műtétet a növekedés befejezte utánra kell halasztani, ha egy mód van rá, akkor megvárva a felnőttkort. Jómagam szívesebben várok legalább 20 éves korig, amikorra a pubertáskor amúgy is önértékelési zavarokkal terhes időszaka nagyjából véget ér. Gyerekeknél orrplasztikai műtétet nem végzünk, csak rekonstrukciós céllal, például baleset esetén, ugyanis a műtét az arckoponya fejlődését megzavarhatja, és különféle fejlődési rendellenességek alakulhatnak ki” – fejti ki Varga doktornő.

Dr. Süli Ágota pszichiáter, gyermek- és pszichoterapeuta egyik páciense 16 éves születésnapjára kérte szüleitől ajándékba a plasztikai beavatkozást. Anita kis korától kezdve „problémás” gyermek volt, fura agresszív kitöréseit magába zárkózó időszakok követték. Kamaszkorára a szülei már nem tudtak vele bizalmas együttléteket, őszinte beszélgetéseket létrehozni. Anita világa megközelíthetetlenné vált. A szülők úgy próbáltak közel kerülni hozzá, hogy Anitának minden kérését támogatták. Először a legdivatosabb ruhákat vették meg, majd különleges kiegészítőkkel kedveskedtek. Sztárokhoz hasonlóan kezdett kinézni, haját festette, ugyanolyan kiskutyát kapott, mint XY híres színész, és ekkor jött a plasztika, hogy az arca még jobban hasonlítson a favorizált hírességhez.

„A kamaszkori változások szélsőséges reakciókat hozhatnak létre a fiatalokban, melyet közvetlen környezetük nehezen tolerál, esetleg megijed, kétségbe esik. Ilyenkor bármit megtennének annak érdekében, hogy megóvják gyermeküket és családjukat a fenyegető lelki megpróbáltatástól. Nehéz nemet mondani a szeretett személynek, nehéz racionálisan gondolkodni, mert a félelem, hogy eltávolodik, elszakad a családtól, esetleg kárt tehet magában, lebéníthatja a szülőket – magyarázza Süli doktornő. A tinédzserek zöme elégedetlen a külsejével, szeretne beolvadni a környezetébe, és ugyanakkor szeretne tökéletes is lenni. Ez egy olyan ellentmondás, ami lelkileg nehezen viselhető el, belső konfliktusokat hoz létre.  A kortárs csoport, kritikus, szókimondó, amit szintén nehéz elfogadni az érzékeny kamasznak. Ebben az állapotban egy szépítő beavatkozás csodás varázslatként lebeg a szeme előtt. Úgy érzi, ettől megváltozik minden, nem lesz céltábla mások előtt. Sajnos a lelki érés rögös útját, nem váltja ki a fizikai beavatkozás.”

Fotó: Profimedia – Red Dot