kardiológia

Nem mindenki van tisztában azzal, hogy létezik optimális és magas normális vérnyomás is, valamint, hogy a magas vérnyomáson belül is vannak fokozatok.

A magas vérnyomás olyan extra terhet ró a szívre és az erekre, amely gyengítheti és rombolhatja azokat.

Könnyen lehet, hogy az erektilis diszfunkció lehet a kardiovaszkuláris betegség egyik első jelzése. Az új kutatásról és a megoldási lehetőségekről dr. Vaskó Péter, a Budai Kardioközpont kardiológusa beszélt.

A média és az internet tele van a koleszterincsökkentőként alkalmazott sztatinok rossz hírét keltő állításokkal, ennek hatására sokan elhagyják gyógyszereiket, ami óriási hiba. Ennek veszélyére hívja fel a figyelmet a Magyar Kardiológusok Társasága, miután ez jelentősen növeli az infarktus,a stroke és végső soron a halálozás kockázatát. Ezt nemrégiben egy dán tanulmány is igazolta.

Friss kutatások szerint a korán érkező menstruáció, a korai menopauza és a vetélés is a szívbetegségek rizikófaktorainak számíthatók.

Amikor valódi téli hideg van és esik a hó, a szívbetegeknek nagyobb elővigyázatosságra van szükségük, mint más évszakokban.

A szívritmusunkat számos természetes jelenség is befolyásolhatja, de bizonyos állapotok már kórosnak tekinthetők.

A munka kapcsán fellépő stresszen túl az is régóta bizonyított tény, hogy a magánéleti státusz, a magány és a párkapcsolati nehézségek is növelik a szív-érrendszeri betegségek rizikóját.

A szívproblémára nem csak az olyan akut jelek hívhatják fel a figyelmet, mint az erős mellkasi fájdalom, a bal karba sugárzó fájdalom, vagy az erős szívdobogás-érzés.

40-50 felett sokan tapasztalhatják, hogy már nem megy úgy az edzés, mint korábban és a teljesítőképességük már a munkájukban sem a régi.

A menedzser életmódot folytató nők és férfiak életében jelenlévő stressz számos probléma forrása lehet. A bajt nem csak a feltűnő mellkasi fájdalom és az erős szívdobogás jelezheti, de apróbb tünetek is.

Egyre többen tisztában vannak vele, hogy a menopauzával megszűnik a nők korábbi relatív védettsége a szív-érrendszeri betegségekkel szemben.

A mellkasi fájdalom ijesztő tünet, aminek számos forrása lehet, és amelynek mindenképpen utána kell járni.

Az utóbbi 40 évben jelentősen megnőtt a szív-érrendszeri betegségek száma a modern, iparra épülő társadalmakban, amelynek oka többek közt a munkahelyi pszichoszociális faktorokban keresendő.

A mellkasi fájdalom és szorítás érzése igen ijesztő lehet annak, aki megtapasztalja, különösen, ha fiatalabb vagy középkorú, ám stresszes életet élő személyről van szó.

A szív-érrendszeri betegségekre való hajlam bizonyos mértékig öröklődik, de sokszor hangoztatott figyelmeztetés, hogy a hajlam még nem maga a szívbetegség, ennek kifejlődését az életmódunk jelentősen befolyásolja

A pulzus, mint fogalom mindenki számára ismert, az eltérései pedig egyre gyakrabban kerülnek a kardiológusok fókuszába.

Bár leginkább a magas vérnyomásról lehet tudni, hogy kockázatos és kezelendő állapot, az alacsony vérnyomás is okozhat gondokat.

Amikor a szív „munkabírása” hosszabb ideig csökken, akár életveszélyes szituáció is keletkezhet. Dr. Sztancsik Ilona, a Budai Kardioközpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta a szívritmuszavarok enyhébb és súlyos, azonnali ellátást igénylő formáira hívta fel a figyelmet.

Idősebbek gyakran természetesnek tekintik, ha be-bedobban, kihagy a szívverésük, vagy mellkasi fájdalmat tapasztalnak.

Ha elmúlt 40 és azt veszi észre, hogy korábbi edzésteljesítménye csökken, esetleg a lépcsőzés meríti ki jobban, mint korábban, vagy mellkasi szorítást érez, elképzelhető, hogy szívproblémák állnak a háttérben.

A legtöbb ember túléli az első szívinfarktust, azonban dr. Matusovits Andrea, a Budai Kardioközpont sportorvosa, aneszteziológus, intenzív terapeuta az ezt követő életszakasz legfontosabb alapköveire hívta fel a figyelmet.

Dohányzik, cukorbeteg, esetleg túlsúlyos? Dr. Vaskó Péter, a Budai Kardioközpont szakorvosa szerint nagyon hasznos lehet egy egyszerű módszerrel, az arteriográfiával megvizsgáltatni az erei állapotát, hiszen ezek a rizikófaktorok jelentősen növelik az érszűkület kialakulásának esélyét.

Tízből 7-8 embert érinthetnek az erek – a visszerek és a verőerek – betegségei. Mégis sokan nem is gondolnak arra, hogy panaszaikat érbetegség okozza. Márpedig ezek korai felismerése nagyon fontos a súlyos, akár életveszélyes szövődmények megelőzése érdekében. A baj sok esetben már korán, háziorvosi vizsgálattal is kiszűrhető lenne.