Pasik és az ő komplexusaik

A férfit a teremtés koronája elnevezéssel illetjük, pedig nem árt tudni, hogy a magzati fejlődés során a klitoriszból alakul ki a pénisz. A fiúk világra jövetelük után is érzékenyebbek és veszélyeztetettebbek a lányoknál, és bármennyire is meglepő, ezek a tulajdonságok egész életük során megmaradnak, ezt bizonyítják a halálozási és az öngyilkossági ráták is.

Vissza a gyökerekhez!

„A fiú újszülöttek általában sírósabbak, mint a lányok. Vagy egyszerűen csak több ajnározást igényelnek már egészen pici korukban? Netán az anyai ösztön súgja, hogy a fiúgyermek esendőbb, ezért a születése után féltőbb gondoskodásra szorul? – sorolja a kérdéseket szakértőnk, dr. C. Molnár Emma pszichoterapeuta. – A kisfiúk a világgal is másképpen ismerkednek, mint a kislányok, méghozzá ütközéseken keresztül. Ezért szinte természetes, ha egy fiúcsemete tele van kék-zöld foltokkal, hiszen ha egy gyerek eleven, akkor bizony néha elesik, megüti magát. Ám ha az óvoda, az iskola, valamint a szülők elkezdik fékezni ezeket az ütközéseket, a tapasztalatszerzés folyamata és az én-tudat kialakulása bizonytalanná válik. Ugyanis kialakul a „Mi a jó nekem?” és a „Mikor vagyok jó?” ellentéte: ha jól kell viselkednie, az neki nem jó, mert akkor nem lehet önmaga. Idevág egy érdekes kísérlet is. Egy budai fejlesztő iskolában minden reggel judo-órával kezdődött a gyerekek napja, vagyis teret engedtek az ütközéseknek és a mozgásnak. Ettől a kicsik tanulmányi eredményei javultak. A „jógyerek-kép” tehető felelőssé azért, hogy nem fiú- és lánygyermekben gondolkodunk, hanem mindkettőtől hasonló viselkedést várunk el. Ez később abban is megmutatkozik, hogy női tulajdonságokat – gyengédséget, fokozott empátiát, többsíkú figyelmet – várunk el a férfiaktól, miközben azt is szeretnénk, hogy tettre készek, bátrak és erősek legyenek. Vagyis egyáltalán nincsenek könnyű helyzetben.”

Az aranyifjú bőrében

Felnőttkorban a férfiak a magánéletben és társadalmi szinten is a „Hogy jó nekem?” és a „Hogy jó neked?” szorításába kerülnek. Freud egykor azt állította, hogy a nőket péniszirigység jellemzi. Ötven évvel ezelőtt azonban Karen Horney analitikus már azon az állásponton volt, hogy nem a nők irigyek – hiszen büszkék reprodukciós képességükre –, hanem éppen fordítva: a férfiak irigyek a nők ezen adottságára, és az érvényesülést ennek kompenzálására találták ki. Ütközéseik következménye a versengés. A fiúgyerekek hajtanak, hogy kiemelkedjenek a sportban és a tanulásban, aztán a jó tanulmányi eredményeket gyors kiégés és sebezhetőség követi. A legkisebb kudarc után is esendőnek érzik magukat, félnek, hogy képtelenek lesznek állni a sarat. De azért – a látszat kedvéért – igyekeznek aranyifjú életet élni. Vannak vágyaik, de a beteljesüléshez szükséges képességeik még nem fejlődtek ki. A vágyaikban létezik a siker, de a képesség még nem. Így lépnek fiatal felnőttként párkapcsolatba. Mit lát a párjuk? Adott egy fiú, akinek diplomája van, okos és vonzó, csak éppen parkolópályán érzi magát, ezért inkább bulizik, iszik, keresgéli önmagát, ahelyett, hogy valóban az önmegvalósításon fáradozna. A nő azt hiszi, ő lehet a megmentő, és új lendületet adhat a férfinak, aki persze ígérget, és tesz is lépéseket, ezzel kezdeti mámort okozva a kedvesnek. Később azonban a lány lesz a bűnbak, a fiú pedig próbálja levezetni a feszültséget: a haverokhoz vagy egy másik nőhöz menekül. És hogy miért hárítja kedvesére a felelősséget? Mert attól fél, hogy nem tudja megállni a helyét, és ha diszkomfort érzése támad, a nőtől várja a felmentést – gyerekkorban az anyától, felnőttkorban pedig a barátnőtől vagy a feleségtől.

És hogy mi minden nehezíti a férfi életét? Megtudhatod, ha fellapozod a Wellness magazin augusztusi számát, melyhez most papucsot kapsz ajándékba!