Napok, hetek óta keresem a szavakat. Vagyis hát azok valahol itt vannak bennem, csak még nem mertem szembenézni velük, de a lapzárta miatt nem húzhattam tovább. Próbálom megfogalmazni, mit is jelentett nekem ez a 3 év, amíg a Wellness főszerkesztője lehettem. Ha úgy fogom fel a kérdést, hogy hol érzem magamban ezt a 3 évet, […]
Napok, hetek óta keresem a szavakat. Vagyis hát azok valahol itt vannak bennem, csak még nem mertem szembenézni velük, de a lapzárta miatt nem húzhattam tovább.
Próbálom megfogalmazni, mit is jelentett nekem ez a 3 év, amíg a Wellness főszerkesztője lehettem. Ha úgy fogom fel a kérdést, hogy hol érzem magamban ezt a 3 évet, akkor azt kell mondjam: a szívemben. Most olvasom Müller Péter Szeretetkönyvét. Hát nekem ez a kis közösség az én szeretetkönyvem. Persze, nem mindig ment minden simán, döccenőmentesen, de az mindig a legfontosabb volt a számunkra, hogy olyan lapot készítsünk számodra, kedves olvasó, amellyel hónapról-hónapra segítünk neked, és amellyel jól érzed magad.
Ezer és ezer emlék van bennem, róluk, rólunk – megmosolyogtatóak és könnyet fakasztóak. A döntést én hoztam, én mondtam egy másik feladatra igent, de nem könnyű elengednem őket, a közösséget, amelytől nagyon sokat tanultam, amelyet az összes eddig „munkahelynél” jobban szerettem, és téged sem könnyű elengedni, kedves olvasó, mert te is sokat jelentettél nekem.
A szerkesztőség ajtaján egy kis adventi koszorú lóg. Mivel szöget nem üthettünk az ajtóba, Ágica addig-addig trükközött, amíg egy celluxszal valahogy odaerősítette. Fontos volt neki, hogy lássák, lássuk, milyen is az élet a Wellnessben. Ilyenek itt ezek a lányok és fiúk ebben a szerkesztőségben. Szeretném, ha ez a szeretet megmaradna köztük, mint ahogyan biztosan meg is fog. És szeretném, ha Évát, aki az új főszerkesztő lesz, te is szeretettel fogadnád.
Én most ezt az ajtót becsukom, lezárom ezt a 3 évet. Ez most már egy végtelen gazdag kincsesláda a szívemben.
Boldog karácsonyt mindenkinek!
 |
 |
 |
 |
 |