2008. május 31. – Dohányzásmentes Világnap Az idei “Dohányzásmentes Világnap” alkalmából az Egészségügyi Világszervezet a szülőket hívja szövetségesül ahhoz, hogy minél több gyermek füstmentes környezetben nőhessen fel, és minél kevesebb fiatalból váljon dohányzó felnőtt. Magyarországon évente mintegy 30 000 ember veszíti életét a dohányzás következtében. Közülük 2300-at mások cigarettafüstje öl meg. A dohányos felnőttek 90%-a […]
2008. május 31. – Dohányzásmentes Világnap
Az idei “Dohányzásmentes Világnap” alkalmából az Egészségügyi Világszervezet a szülőket hívja szövetségesül ahhoz, hogy minél több gyermek füstmentes környezetben nőhessen fel, és minél kevesebb fiatalból váljon dohányzó felnőtt.
Magyarországon évente mintegy 30 000 ember veszíti életét a dohányzás következtében. Közülük 2300-at mások cigarettafüstje öl meg. A dohányos felnőttek 90%-a 18 éves kora előtt rászokik. A Gödöllőn, háromezer 10-18 év közötti diák bevonásával végzett felmérés szerint a gyerekek fele még nincs 14 éves, amikor rágyújt első cigarettájára; a végzős középiskolások 40 százaléka pedig már rendszeresen fújja a füstöt, és minden negyedik függő dohányosnak tekinthető – hívja fel a figyelmet a fiatalkori dohányzás riasztó helyzetére dr. Mucsi János, tüdőgyógyász szakorvos.
A szülők felelőssége óriási. Szerte a világon minden második gyermek olyan családban nő fel, ahol legalább az egyik szülő dohányzik. Amennyiben mindkettő hódol a szenvedélynek, négyszeres a veszélye annak, hogy gyermekükből is dohányos lesz. Az apai-anyai minta tehát nagyon meghatározó. A legszerencsésebb, ha a szülő egyáltalán nem dohányzik, de ha mégis, akkor legalább ne gyújtson rá a gyerek jelenlétében, és ne vigye őt olyan helyre, ahol dohányoznak. Ne jól eső tevékenységként, vagy egyszerű szokásként állítsa be előtte saját dohányzását, hanem magyarázza el, hogy ez már függősége kényszerű velejárója. Beszélgetni kell a gyermekkel a dohányzásról, a vele járó hátrányokról és kockázatokról, meggyőzni őt, lehetőleg jóval a serdülőkora előtt, hogy árt magának, ha rászokik a cigarettára. Ezek egyébként is a legfontosabb teendők közé tartoznak, akár dohányzik a szülő, akár nem.
Persze, a dohányos szülő azzal teheti a legtöbbet gyermekéért, ha leszokik a cigarettáról. Orvosi segítséggel azoknak is komoly esélyük van erre, akiknek egyedül nem sikerül. A páciens ismeretében a kezelőorvos el tudja dönteni, hogy kinél, milyen módszer lehet a legcélravezetőbb. Ma már a szakemberek rendelkezésére áll a legújabb, az eddigi leghatékonyabb módszernek bizonyult nikotinmentes tabletta is, melynek hatóanyaga az agyban lévő nikotin-receptorokhoz kapcsolódik, és így jelentősen csökkenti a kínzó megvonási tüneteket. Ha a leszokásban lévő mégis rágyújt, ez a szer megakadályozza, hogy az agyba jutó nikotin hatására az élvezetet kiváltó “örömanyag”, a dopamin felszabaduljon. Ezáltal a dohányos képes lemondani a következő szál cigaretta elszívásáról. A sikeres leszokással nemcsak magunkat és szeretteinket óvhatjuk meg a dohányzás egészségkárosító hatásaitól, hanem jó példát is mutathatunk gyermekeinknek azáltal, hogy mi már a füstmentes életet választottuk.
Kiemelten a fiatalok védelmét szolgálják a dohányzást korlátozó, illetve a nemdohányzókat védő szigorú jogszabályok is. A WHO a dohánytermékek reklámozásának, promóciójának és szponzorálásának teljes tilalmát sürgeti világszerte. Hazánkban a szülők és a gyermekek többsége is dohányfüstmentes helyen szeretne dolgozni, tanulni, közlekedni, szórakozni.
Cikkünk forrásául az Egyensúly Alapítvány közleménye szolgált.
 |
 |
 |
 |
 |