Amit a kullancsról tudni érdemesA kullancsszabásúak az atkák rendjébe tartoznak. Két szemükkel tájékozódnak, vagy igen gyakran vakon élnek a világban, szaglószervük pedig elülső két lábukon található. Kedvelik a nedves és meleg helyeket, a hideg, száraz terepeken az itt áttelelni próbáló kullancsok azonban kipusztulnak. Vérszívó parazitaként képesek akár hosszuk háromszorosára is duzzadni! Olyan betegségeket terjesztenek, mint vírusos agyhártya- és […]
Amit a kullancsról tudni érdemes
A kullancsszabásúak az atkák rendjébe tartoznak. Két szemükkel tájékozódnak, vagy igen gyakran vakon élnek a világban, szaglószervük pedig elülső két lábukon található. Kedvelik a nedves és meleg helyeket, a hideg, száraz terepeken az itt áttelelni próbáló kullancsok azonban kipusztulnak. Vérszívó parazitaként képesek akár hosszuk háromszorosára is duzzadni! Olyan betegségeket terjesztenek, mint vírusos agyhártya- és agyvelőgyulladás vagy a Lyme-kór. Európában hazánkon kívül a következő országok veszélyeztetettek: Németország, Ausztria, Svájc, Svédország, Lengyelország, Horvátország és Szlovénia.
A fejedre vetődik vagy a bokádat harapja?
Sokan tartanak attól, hogy egy kellemes erdei kirándulás során fentről, a fákról, a levelek mögül támadnak a kullancsok. A valóságban a kis vérszívók a bozótos, sűrű aljnövényzetű helyeket kedvelik leginkább. Azt is akkor, ha jó nedves és meleg körülmények uralkodnak – tehát például egy kiadós nyári zivatar utáni időben. Az aljnövényzetben “várakozó” állatok az erdei sétára indulók melegét, illatát jó előre megérezve és a kirándulók által kilélegzett levegő szén-monoxid tartalmát érzékelve támadnak. A támadást azonban nem érezzük egyből, hisz a kullancsok a szúrás előtt érzéstelenítik is az áldozat bőrfelületét.
Étolajjal és fokhagymával kullancsra vadászni?
A tévhitekkel ellentétben nem használ, ha kora reggel pálinkát vagy fokhagymát veszel magadhoz, mielőtt útra indulnál! A kullancs ugyanis nem ódzkodik jobban az ilyen szagot árasztó kirándulótól. A legjobb, amit tehetsz, az az, hogy a meleg ellenére is térdig érő zoknit húzol, amibe betűröd a nadrágod és a szabadon hagyott testrészeket befújod kullancs elleni szerrel és folyamatosan, a kirándulás végéig kened, fújod magad. Ha hosszú hajad van, kösd lófarokba, ezzel is akadályozva a kullancsok rejtőzködését.
Ha megtörtént a csípés, sokan étolajjal, vöröshagymával vagy benzinnel próbálják ártalmatlanítani a bőrbe ágyazódott kullancsot. Ez azonban nem a legjobb módszer, sőt, szinte hasztalan, és a tévhittel ellentétben egyáltalán nem zárja el a levegő útját a kullancs elől. Ne próbálkozz tehát ezzel a megoldással! Ne tekergesd, ne nyomd szét az állatot, hisz ezzel a kullancs béltartalma könnyen a bőr alá juthat, ezzel fokozva a fertőzés esélyét. Ha nem tudod eltávolítani, irány az ügyelet, ahol erre a célra használt acélcsipesszel szabadítanak meg a vérszívótól.
Mikor lehet baj?
Ha a kirándulásról hazatérve levetkőzöl, és a kullancsok által oly kedvelt testrészek egyikén – hajlatokban, fül mögött, hónaljban vagy térdhajlatban – egy vérszívóra bukkansz, ne ess azonnal pánikba! A kis állattal azonban ne rohanj azonnal orvoshoz: ha tudod, tedd el, és írd fel a csípés dátumát, mert ha a későbbiekben probléma adódik, ez segítségedre lehet.
- A megtelepedéstől számított 4 órán belül minden veszély nélkül eltávolíthatod a kullancsot.
A vírusos agyvelő- és agyhártygyulladás szempontjából ugyanis 4-6 óra számít biztonságos időnek. Ha azonban az állat már megszívta magát, és a szúrás helye is pirosodni kezd, fordulj orvoshoz! Ha kullancs fertőzött volt, fertőzés fejfájásos, hányásos tünetei, a végtagfájdalmak és a levertség a csípéstől számított 5-14. napon jelentkezhetnek. - A kullancsok közül minden ezerötszázadik terjeszti a Lyme-kórt, de azt is csak akkor, ha hagyunk nekik elég időt a fertőzést okozó anyag kibocsátására. A Lyme-kór esetében ez a biztonsági időintervallum 24 óra.
Védőoltással az agyhártya- és agyvelőgyulladás ellen
A védőoltás mindenkinek javasolt, aki foglalkozásából adódóan sok időt tölt erdei, vízközeli helyeken, vagy ilyen terepre jár kirándulni, kempingezni. Hazánkban jelenleg 2-féle oltóanyag érhető el, melyek védelmet biztosítanak a kullancsok által terjesztett kullancs-encephalitis vagyis, a vírusos agyhártya- és agyvelőgyulladás ellen.
- Az egyikben külön létezik 12 éven aluliaknak való verzió.
Az alapimmunizálás ez esetben 3 oltásból áll. Az első oltást követő 1-3 hónap múlva kell beadni a 2. oltást, és ezt követő 9-12 hónap múlva a 3. oltást.
Ha a gyors védettség kialakítására van szükség, akkor a 2. oltást, az elsőt követő 7. napon, a 3.-at pedig az oltássorozat megkezdését követő 21. napon lehet beadni. A védettség legkorábban a második oltást követő 14 nap múlva alakul ki. A hosszantartó védettség biztosítása érdekében 5 évenként emlékeztető oltás szükséges. - A másik fajtában külön van 1-16 éves korú gyerekeknek, illetve 16 év feletti személyeknek is oltóanyag. A védettség kialakításához ennél is 3 oltásra van szükség. A második oltást az első után 1-3 hónappal később, a 3. oltást a második után 9-12 hónap múlva szükséges beadni. Amennyiben gyors védelem kialakítása szükséges, abban az esetben a 2. oltás az első után 14 nappal adandó. 5 évenként ez esetben is emlékeztető oltás szükséges!
A védőoltás nem javasolt egy évesnél fiatalabb korban, illetve súlyos tojásfehérje érzékenység esetén. Az oltást követően helyi bőrpír, rövid ideig tartó láz vagy fejfájás jelentkezhet. Jó tudni, hogy a fenti védőoltások nem védenek a kullancsok által gyakran terjesztett Lyme-kór ellen!
Háziállataink és a vérszívók
Az általunk megkérdezett állatorvos szerint igazi kullancsinvázió van országszerte. A legnagyobb problémát az egyre erősebb és a kullancs elleni szerek iránt immunis vérszívók, valamint az egyre gyakoribb atípusos, a szokásos tüneteket nem produkáló fertőzések okozzák. Főként a nyugati országrész és a vizeinkhez közeli helyek lehetnek veszélyesek. Egy, a kutyák számára oly kedvelt Duna-parti séta előtt érdemes kutyáinkat a megszokott kullancs elleni cseppekkel kezelni vagy a bolhák, vérszívók elleni nyakörvvel ellátni, és csak ez után indulni napi portyánkra a bozótosba. Ha hazaérünk, akkor is vizsgáljuk át kedvencünk hajlatait, különösen ügyelve a hasszú laskafülek, a nyak és a szájhoz közeli helyekre, illetve akkor, ha kistestű, alacsony termetű kutyánkat hosszú, bozontos szőrzettel áldotta meg a sors. Ha kutyánkban kullancsot találunk, és az ezt követő napokban a szokásosnál bágyadtabb, kevesebbet játszik és ugrándozik, vizelete pedig a megszokottnál sötétebb, baj lehet, ezért azonnal forduljunk állatorvoshoz és végeztessük el a szükséges laborvizsgálatokat!