Szedjem vagy ne? Antibiotikum-kalauz

A legfontosabb, amit az antibiotikumokról tudni kell, hogy kizárólag pontos adagolás és orvosi ellenőrzés mellett, csakis bakteriális eredetű megbetegedések esetén szabad őket szedni. A vírusok megfékezésére ugyanis ezek a készítmények nem alkalmasak.

Amikor feltétlenül szükséges
A jellegzetes őszi-téli betegséget okozó baktériumok mindenhol jelen vannak, és csak a megfelelő táptalajra várnak. Ha elég erős a szervezetünk védekező rendszere, a legtöbb esetben kivédhetjük a betegségeket. Bizonyos helyzetekben persze – például agyhártya-, tüdő-, vakbél-, mandula- vagy fülgyulladás esetén – elkerülhetetlen az antibiotikumok szedése. Az egyén immunrendszerétől, általános állapotától, alapbetegségeitől és egyéb feltételektől függően a betegség lassan gyógyulásnak indulhat magától is, de antibiotikumok nélkül sokáig stagnálhat vagy akár rosszabbodhat a páciens állapota, és a vérkeringésbe jutó fertőzésnek súlyos szövődményei is lehetnek.

Alapvető szabályok
Sokan próbálkoznak a régebbről megmaradt antibiotikum beszedésével, ha az akkori panaszokhoz hasonló tüneteket tapasztalnak. Hogy ez miért nagyon rossz megoldás? Vannak olyan betegségek, amelyeket több baktérium is okozhat, és ezekre nem elég egyféle hatóanyagú gyógyszer. Előfordulnak olyan baktériumok is, amelyek egyes antibiotikumokra már nem érzékenyek, és ilyenkor speciálisabb gyógyszert kell adni. Hogy egész pontosan melyik gyógyszer hatékony az adott fertőzésre, azt az orvos laborvizsgálattal, baktériumtenyésztéssel, érzékenységi vizsgálattal állapítja meg. Íme néhány szabály, amelyet kötelező betartani, ha antibiotikum-kúrába kezdünk.

1. Egy kúra általában minimum 4-5 napig tart, de súlyosabb esetben többféle hatóanyagú antibiotikum szedését javasolhatják – akár hosszabb ideig is. A gyógyszer típusától függ, hogy evés előtt vagy után, illetve naponta hány alkalommal és milyen mennyiségben kell szedni, ezt mindig az orvos határozza meg, és nagyon fontos, hogy betartsuk az utasítást.

2. Ha már elkezdtük, semmiképp ne hagyjuk abba a kúrát korábban, mert ha nem pontosan szedjük a gyógyszert, lassíthatjuk a gyógyulást, és a betegség újból kialakulhat.

3. Az orvosnak mindenképp jelezzük, ha érzékenyek vagyunk valamilyen hatóanyagra vagy egyéb gyógyszert is szedünk, illetve kérdezzünk rá, hogy mennyire csökkenti az általa ajánlott szer a fogamzásgátló készítmények hatását.

4. Egyes antibiotikumok növelik az UV-érzékenységet is, ezért kerüljük a napozást és a szoláriumot a kúra ideje alatt és közvetlenül utána.

5. A várandósság és a szoptatás időszakában csak az antibiotikumok szűk csoportja szedhető. Mivel ebben az életszakaszban kevés gyógyszer biztonságosságát tudták vizsgálni, ezért ilyenkor csak azok az orvosságok adhatók, amelyek bizonyítottan nem tesznek kárt a magzatban és a gyermekben.

Lejárt az idejük?
A baktériumok is alkalmazkodnak a környezethez, és próbálják legyőzni a gyógyszereket, hiszen a túlélés a céljuk. Egyre inkább ellenállóvá válnak az antibiotikumokkal szemben, ezért az orvosságok egyre több esetben hatástalannak bizonyulnak. Ezt nevezzük antibiotikum-rezisztenciának, ami egyre súlyosabb gondokat okoz a humángyógyászatban. A kialakult helyzethez hozzájárul a felelőtlen, felesleges és pontatlan antibiotikum-használat is, ami jellemző volt az elmúlt évtizedekre, és olyan baktériumtörzseket is létrehozott, melyek ellen még nincs gyógyszer. Ha ugyanis nem megfelelő módon használjuk az orvosságot, akkor gyengítjük immunrendszerünket, miközben a baktériumok egyre ellenállóbbá válnak.

Antibiotikumok tudtunk nélkül is bekerülhetnek szervezetünkbe például az ivóvízen keresztül, mert a tisztítási eljárások nem szűrik ki a vízből a növénytermesztésben és az állattenyésztésben használatos gyógyszermaradványokat. Utóbbinál főként a tömeges tartás miatt terjedő fertőzéseket próbálják elkerülni, de az olcsó hússal együtt az antibiotikumok maradványait is elfogyasztjuk.

S hogy milyen veszélyei lehetnek az antibiotikumoknak? Rontják a védekező szervek, a bőr, a vizeletkiválasztó szervek, a légutak és a belek működését, valamint szerepük lehet néhány civilizációs betegség – például az emésztési zavarok, az allergia, a candida-fertőzés – elterjedésében is, mivel nem csak a káros, hanem a jó baktériumokat is elpusztítják a szervezetben, elsősorban a bélrendszerben. Utóbbi a testünk egyik legérzékenyebb része, itt termelődik az immunanyagok jelentős része. Az antibiotikumok gátolják a vitaminok és az ásványi anyagok felszívódását, a bélflóra sérülése pedig fáradtságot, levertséget, emésztési problémákat idézhet elő. Az allergia mellett egyre inkább népbetegségként emlegetett candida-fertőzésért is a bélflóra gyengülése okolható. Az antibiotikumok a hüvelyflóra természetes egyensúlyát is felboríthatják, ami nőgyógyászati panaszok kialakulásához vezethet.

Az antibiotikumokról bővebben a Wellness novemberi számában olvashatsz…

Képek forrása: Profimedia.hu