Minden jel arra mutat, hogy minket, nőket sokkal érzékenyebb antennákkal szereltek fel, mint a férfiakat, legalábbis ami a lélek dolgait illeti. Így gyakran előfordul, hogy komplexebb módon látunk rá az életére, mint ő maga, és persze jobbnál jobb megoldásokkal is szolgálunk. A kérdés az, hogy hol húzódik az a határvonal, amelynél még nem veszi belekotyogásnak […]
Minden jel arra mutat, hogy minket, nőket sokkal érzékenyebb antennákkal szereltek fel, mint a férfiakat, legalábbis ami a lélek dolgait illeti. Így gyakran előfordul, hogy komplexebb módon látunk rá az életére, mint ő maga, és persze jobbnál jobb megoldásokkal is szolgálunk. A kérdés az, hogy hol húzódik az a határvonal, amelynél még nem veszi belekotyogásnak segítőkészségünket, illetve mennyire örömteli számára, ha mi kívánjuk orvosolni munkahelyi problémáit, vagy rendezni rázósabb családi kapcsolatait. Vajon egy felelősségteljes, felnőtt férfi mennyire igényli ezt a fajta gondoskodást, és ha igényli, kötelességünk-e megadni neki?
Finomra hangolt férfilelkek
A férfiak nagyobbik része bizony igen érzékenyen reagál, ha lelki világának ingoványos talajára indulunk felfedező útra, hiszen alaptermészetüknél fogva zárkózottabbak nálunk. Persze ez nem azt jelenti, hogy az érzelmi világuk kevésbé színes a miénknél, de tisztában kell lennünk azzal, hogy klasszikus értékrendjük eltér a miénktől, legfőbb erényük pedig az erejükben rejlik. Ha kedvesünk lelkileg kitárulkozik előttünk, igen sebezhetővé válik, hiszen férfiasságának egy fontos pillérét adja fel azzal, hogy bepillantást enged a szívébe. Természetes, hogy az erősebbik nem képviselői nehezebben beszélnek érzéseikről, hiszen úgy vélik, ezzel sérülhet a tekintélyük. Így ha egy férfi mereven elzárkózik, igyekezzünk türelemmel és tapintattal közeledni hozzá, és semmiképpen ne erőszakoskodjunk vele, ne akarjuk a végletekig analizálni! Csehák Hajnalka mentálhigiénés szakember szerint az utóbbi évtizedekben a férfiak és a nők szerepe, társadalmi státusza jelentős változásokon ment keresztül, és ezt a változást mindannyian érezzük. A férfiak sebezhetőbbek, gyengébbek lettek, a nők pedig egyre csak erősödnek. Korunk férfija már nem engedheti meg magának, hogy érzelmileg sivárnak és rendíthetetlennek mutatkozzon, így a lelkét is egyre könnyebb finomra hangolni. Ennek ellenére nem szabad visszaélnünk ezzel az új, még igencsak képlékeny nyitottsággal, és nem mászhatunk bele lépten-nyomon a szeretett ember lelkének minden rejtett kis zugába.
„A” betű vagy „H” betű?
Szakértőnk tapasztalatai szerint vannak olyan férfiak is, akik kifejezetten igénylik az állandó lelki gondoskodást, ám eszük ágában sincs szakemberhez fordulni, inkább minden problémájukat haza viszik. Persze kívülről nézve mindez nyilvánvalóan egészségtelen, hiszen így nem tud egyenrangú kapcsolat kialakulni a felek között. Ráadásul nem is könnyű felismerni, ha a férfi csak lelki szemetesládának használja a párját, hiszen a nők általában kötelességüknek érzik, hogy meghallgassák kedvesük minden búját-baját. Szimbolikusan a rossz kapcsolat olyan, mint az „A” betű, a két szár csak egymásra támaszkodva tud megállni. Egy érett kapcsolat viszont inkább a H betűre hasonlít, vagyis mindkét fél a saját lábán áll, ám ott van köztük az összekötő kapocs. Egy alá-fölérendelt viszony, ahol az egyik fél vállát terheli a felelősség, nem lehet kiegyensúlyozott. Persze mindannyiunk életében vannak jobb és rosszabb periódusok, és bizony egy tartós kapcsolat velejárója, hogy a hullámvölgyekben is ki kell tartanunk a másik mellett, támaszt kell nyújtanunk számára. Ám ha a problémák állandósulnak, a megoldás pedig rendre elmarad, akkor érdemes elgondolkodni azon, hogy a másik valóban akar-e változni, vagy egyszerűen kényelmes neki a langyos vízben dagonyázni, és másra hárítani a felelősséget.
Anyáskodó szerepben
Ha egy férfi folyton segítségre szorul, arra nagyon nehéz felnézni. Az ilyen férfiak azért tudnak mégis kitartó és hűséges barátnőt találni maguknak, mert a világban szép számmal akadnak olyan nők, akikben túlteng a gondoskodási vágy, azaz imádnak anyáskodni a férfi felett – így a két fél tökéletesen kiegészíti egymást. Ám ez a felállás nem kedvez sem a nőnek, sem pedig a férfinak, hiszen mindketten beleragadnak egy olyan szerepbe, amelyben nincs lehetőség a fejlődésre. Ha a férfi hozzászokott ahhoz, hogy kedvese megoldja helyette az életét, erről a kiváltságról nehezen fog lemondani, ilyenkor saját probléma-csomagjaink mellett még az ő pakkjait is cipelhetjük. Szakértőnk szerint az ilyen kapcsolatokban az esetleges gyermekvállalás a szokásosnál is több nehézséget hoz magával, hiszen onnantól fogva, hogy egy nő anyává válik, már nem marad energiája arra, hogy még egy gyermeklelkű férfit is nevelgessen – a férj pedig egyedül marad, és mivel nincsenek megfelelő stratégiái a problémák megoldására, elindul lefelé a lejtőn – és könnyen vele bukhat a kapcsolat is.
Ugyanazok a körök
Orsi hét éven keresztül élt egy olyan kapcsolatban, amelyben a párja nem tudott felülemelkedni a problémáin. A férfi elvált, kétgyerekes családapaként képtelen volt helyre tenni a kapcsolatát a volt feleségével, a gyerekeivel, sőt a szüleivel is.
„Évekig küzdöttem Andrással, mire egyáltalán felismerte, mekkora problémák vannak az életében. Aztán úgy tűnt, hajlandó dolgozni a megoldásokon, és talán jó irányban változnak a dolgok, de végül semmi érdemleges nem történt. Pedig hosszú éjszakákat lelkiztünk végig, és olyan meggyőződéssel állította, hogy rendet akar tenni a lelkében, hogy mindvégig teljes mellszélességgel kiálltam mellette. Végül rájöttem, hogy soha nem fogja kezébe venni az irányítást, hiszen ez a felállás számára végtelenül kényelmes volt – tulajdonképpen mindvégig tőlem várta, hogy megoldjam az életét, és én ebben sokáig partner voltam. Amikor aztán „visszaadtam” neki a problémáit, levettem a kezem az életéről, és hagytam önállóan cselekedni, rájöttem, hogy a hét év alatt szinte semmi nem változott, mindvégig ugyanabban a végtelen spirálban keringőztünk. A kapcsolatunknak azóta vége lett, és én már olyan férfit keresek, aki képes felelősséget vállalni saját magáért, akinek nem kell napi huszonnégy órában rendelkezésre álló pszichológus ahhoz, hogy valahogy ellavírozzon az életében. Egyenrangú társat szeretnék magam mellett tudni, akivel kölcsönösen inspiráljuk egymást.”
A témáról bővebben a Wellness magazin októberi számában olvashatsz!
6 tanács, hogy igazi társ légy
1. Ha ügyesen, tapintatosan, nagy beszélgetések alatt analizálod életed párját, nagyon sokat segíthetsz neki a lelki fejlődésben, és az önismeret megszerzésében, de arra nincs semmi szükség, hogy szinte felboncold a lelkét!
2. Sose éreztesd azt egy férfival, hogy valamit jobban tudsz nála, hiszen a férfiegó hiú és sebezhető – inkább ügyes trükkökkel vezesd rá a helyes megoldásra!
3. Ha igazi társa szeretnél lenni, kötelességed segíteni, ám soha nem döntheted el helyette, melyik utat válassza!
4. Állj mellette, ha baj van, vigasztald meg, de óvakodj attól, hogy az önsajnálat ragacsos mocsarába tereld!
5. Amikor tanácsot kér, adj neki, de a felelősséget ne vállald át. Te elmondtad, amit gondolsz, hogy mit kezd vele, az már legyen az ő dolga.
6. Ha a párod arra vágyik, hogy békén hagyd, és szeretné egyedül megoldani a gondjait, tartsd tiszteletben a kérését!