H1N1 – Oltani vagy nem oltani? Még mindig ez a kérdés!

Csak egy kis szúrás?

A piacelemző Synovate kilenc országban készített, a helyi orvosok véleményét vizsgáló kutatása szerint az egészségügyi szakemberek továbbra is megosztottak a H1N1 vírusfertőzés megakadályozására kifejlesztett védőoltás alkalmazását illetően. A megkérdezett brit, francia, német, olasz, spanyol, amerikai, kínai, tajvani és indiai doktorok 62 százaléka véli úgy, hogy a vakcina hatékony védelmet nyújt a betegséggel szemben, 27 százalékuk bizonytalan az eredményességet illetően, 11 százalék pedig úgy gondolja, a védőoltás egyáltalán nem segít a megelőzésben. Megosztottságukat illetően nem csoda, hogy a felmérésben részt vevő egészségügyi szakembereknek alig több mint a fele, összesen 51 százaléka oltatta be magát. A már beoltott orvosoknak Tajvanon a legmagasabb, 76 százalékos az aránya, míg Spanyolországban a legalacsonyabb, ahol a doktorok alig 21 százaléka adatta be magának a védőoltást. Összesen a megkérdezett egészségügyi szakemberek 37 százaléka mondta azt, hogy egyáltalán nem, illetve a következő egy hónapban biztosan nem tervezi beoltatni magát. A nemzetközi átlagot tekintve az orvosok mintegy fele vélte úgy, hogy a veszélyeztetett 21 év alatti korosztálynak meg kellene kapni a védettséget. Az állítással a saját magukat be nem oltató orvosok 24 százaléka is egyetértett. Az országos átlagot tekintve az amerikai orvosok támogatják jelentős arányban (88%), míg az európai szakembereknek csak kevesebb, mint a fele (44%) helyesli a fiatalok beoltását. A nemzetközi véleménykülönbség különösen hangsúlyos a terhes nők védőoltását illetően. Míg ugyanis az amerikai orvosok 90 százaléka beadatná a vakcinát a kismamáknak, addig a kínai szakembereknek alig 20 százaléka támogatja az első, és minden valószínűség szerint egyetlen gyermekükkel várandós nők oltását.

A kormány lépéseit helyesli / ellenzi

Ahogy minden komolyabb nemzeti, illetve nemzetközi esemény vonatkozásában, úgy a H1N1 járvány kezelésére vonatkozóan is igen meghatározó a kormányok fellépése. A Synovate kutatás szerint az állami intézkedések megítélése gyakorlatilag egyenlő arányban osztja meg a szakembereket. Míg ugyanis a válaszadó orvosok 38 százaléka úgy vélte, saját kormánya jól reagált a helyzetre, addig 33 százaléka elégedetlenségének, 28 százaléka pedig vegyes véleményének adott hangot. Az állami intézkedések az ázsiai országokban találtak a legpozitívabb fogadtatásra, ahol a helyi szakemberek 54 százaléka ért egyet kormánya döntéseivel. Ezzel szemben az európai orvosok többsége kritikus álláspontot képvisel, és csak 26 százalékuk véli úgy, a kormányzat helyesen és jól reagált a járvány terjedésére. A szakmai hierarchiát tekintve is mérhető különbség mutatható ki az orvosok között: az elsődleges ellátást nyújtó háziorvosok kritikusabb, a specialisták egyetértőbb álláspontot képviselnek. Előbbieknek 40, utóbbiaknak 28 százaléka gondolja úgy, hogy az állami ellenlépések nem voltak megfelelők.

Jól dokumentált krízis vagy média cirkusz?

A felmérésben felvetett témák közül a társadalom fő véleményformáló eszköze, a média hírkezelésére vonatkozó kérdések sem maradtak ki. Az orvosok véleménye ismét csak erősen kritikusnak bizonyult. A válaszadó doktoroknak összesen 61 százaléka vélte úgy, hogy a megjelent híradások túldramatizálják a járvány kitörésével kialakult helyzetet. Azonban míg az amerikai szakemberek 46, az ázsiaiak 48, addig az európai doktorok 75 százaléka ért egyet azzal az állítással, hogy a sajtó a valódinál súlyosabbnak tűnteti fel a problémát. Különösen kritikusnak a brit orvosok bizonyultak, ahol a válaszadók 82 százaléka látja úgy, hogy a média túlságosan drámai képet fest a betegségről és a fertőzésveszélyről. Velük szemben a kínai doktoroknak alig 31 százaléka bizonyult elégedetlennek a H1N1 vírusról festett médiaképpel.
Ahogy a kormányzati intézkedések, úgy a média hírközlését tekintve is a háziorvosok bizonyultak bírálóbbnak. Körükben 72 százalék, a specialisták esetében pedig 55 százalékos azok aránya, akik úgy gondolják, a média túl nagy cirkuszt csinál a H1N1 vírus terjedéséből.

Forrás: Az ELTE TáTK hírlevele