Rosszak a magyarok életkilátásai

Az eltelt két évtizedben a magyar mutatók javultak, a magyarok életkilátásai mégis szinte valamennyi összehasonlításban rosszabbak, mint átlagosan az  Európai Unió 2004 előtti tagországaiban (EU15), másrészt a hasonló fejlődési pályán haladó visegrádi országokban, vagyis a Cseh Köztársaságban, Lengyelországban és Szlovákiában – mondta el Vitrai József, a kutatást végző EgészségMonitor Kutató és Tanácsadó ügyvezetője. A magyar lakosság 1987 és 2007 közötti egészségi állapotát számos mutató mentén hasonlították össze a régi és új EU-országok lakosságának egészségi állapotával a jelentést készítő szakemberek.

Az asztmát leszámítva mindegyik vizsgált betegség esetén rosszabb a helyzet Magyarországon, mint a referenciaországokban: jóval gyakoribbak az agyérbetegségek, a magas vérnyomás, de a mozgásszervi betegségek is. A daganatos betegségeknek az EU15 országokhoz képest átlagosan alacsonyabb gyakorisága és egyidejűleg magasabb halandósága feltehetően azt jelzi, hogy Magyarországon a daganatos betegek – nyugati társaikkal összevetve – rövidebb ideig élnek. 
 
A halálozások felét okozó keringési és a negyedét okozó daganatos betegségekben megfigyelhető jelentős és növekvő leszakadás okolható elsősorban a magyarok jóval rövidebb várható élettartamáért. A leszakadás mértékét jól érzékelteti, hogyha 1987 és 2005 között Magyarországon az osztrák halandósággal számolhattunk volna, közel 1 millióval kevesebb haláleset fordult volna elő – tájékoztatott a szakember. 

A kimagaslóan magas halandóság, valamint a vizsgált országoknál alacsonyabb születésszám következményeként Magyarország a referenciaországokhoz képest kiemelkedően fogyó népességű ország, azaz a halálozások és a születések 1000 lakosra vetített különbsége hazánkban a legnagyobb – olvasható az Egészségünkért Együtt Civil Kezdeményezés felkérése készített felmérésben.

Az orvosi szempontból indokolt és elvárható beavatkozások időbeni alkalmazásával 2008-ban elkerülhető lett volna a 65 éves kor előtt bekövetkezett halálozások 30 százaléka, összesen 18.183 haláleset. Az elkerülhető halálozás igen egyenlőtlenül oszlik el az országban, a leginkább deprivált kistérségekben a nők elkerülhető halálozása 40 százalékkal, a férfiak esetében 60 százalékkal haladta meg a legjobb helyzetű kistérségben élőkét. A hazai és a nemzetközi kutatások eredményei alapján feltételezhető, hogy a magyar lakosság kirívóan rossz egészségi állapotáért felelős lehet egyebek mellett a stressz, az életmód, túlzott alkoholfogyasztás és dohányzás, a társadalmi, gazdasági és pszichoszociális környezet. A szakember példaként említette, hogy a Finnországban 1972-ben indult Észak-Karélia néven ismertté vált projekt átfogó társadalmi-gazdasági és egészségügyi változások révén azt az eredményt hozta, hogy míg 1970-ben a 65 évnél fiatalabb finn férfiak halandósága 660/100 ezer volt, 2008-ban 290-re csökkent. Magyarországon az arány maradt az 570/100 ezer.
 
A lakosság egészsége közös felelősség, amely a többi között a családban, a munkahelyen, a mikrokörnyezetben alakul ki – mondta Kapócs Gábor, a (Lege Artis Medicinae) LAM főszerkesztője.

Forrás:MTI