A St. Louis-i Washington Egyetem munkatársainak tanulmánya a Nature tudományos magazin legfrissebb számában jelent meg. Rick Wilson vezetésével egy 44 évesen, mellrák miatt meghalt fekete nő négy szövetmintájának teljes DNS-elemzését végezte el a kutatócsoport. A tumor az egyik legagresszívebb típusú volt, a kemoterápia és a sugárkezelés ellenére több, egyebek közt agyi áttétet is képzett. A […]
A St. Louis-i Washington Egyetem munkatársainak tanulmánya a Nature tudományos magazin legfrissebb számában jelent meg. Rick Wilson vezetésével egy 44 évesen, mellrák miatt meghalt fekete nő négy szövetmintájának teljes DNS-elemzését végezte el a kutatócsoport.
A tumor az egyik legagresszívebb típusú volt, a kemoterápia és a sugárkezelés ellenére több, egyebek közt agyi áttétet is képzett. A páciens a diagnózis utáni egy éven belül meghalt. A szakemberek szerint ő az első fekete nő, akinek teljes genomját elemezték.
A mintákban ötven génmutáció között húsz olyat is találtak, amely az eredeti tumorban még nem volt jelen, csak az áttétben bukkant fel. A kutatók úgy vélik, ez azt mutatja, hogy egy kisebb sejtcsoport – amelyben tartalmazza a halálos mutációkat – kiszabadul az eredeti daganatból, bekerül a keringésbe, és más szervekbe eljutva agresszívan növekszik.
A későbbiekben a kutatók több ember rákos mintáinak génmutációit is azonosítani kívánják. A különböző páciensek egyedi génmutációinak összevetése lehetővé teszi majd, hogy megállapítsák a közös jegyeket, amelyekre alapozva a betegség diagnózisa és kezelése fejlődhet.
A szakemberek az eredmények alapján úgy vélik, hogy a rák épp annyira összetett, mint azt feltételezték, ezért csupán egy vagy két génmutáció megcélzása csupán kis valószínűséggel lesz eredményes.
Forrás: MTI
 |
 |
 |
 |
 |