Pamela Sparks Stein évek óta foglalkozik a fogászati betegek gondolkodási képességeivel, emlékezőtehetségével. Munkatársaival már 2007-ben közölt érdekes tanulmányt, melyben azt vizsgálták, hogy a szájüreg betegségei kockázati tényezői lehetnek-e a szellemi teljesítőképesség időskori hanyatlásának. Éveken át rendszeresen ellenőrizték 144 helyi lakos emlékezetének alakulását, az esetleges Alzheimer-kór megjelenésének tüneteit. A megfigyelés elején a résztvevők életkora 75-98 esztendő […]
Pamela Sparks Stein évek óta foglalkozik a fogászati betegek gondolkodási képességeivel, emlékezőtehetségével. Munkatársaival már 2007-ben közölt érdekes tanulmányt, melyben azt vizsgálták, hogy a szájüreg betegségei kockázati tényezői lehetnek-e a szellemi teljesítőképesség időskori hanyatlásának.
Éveken át rendszeresen ellenőrizték 144 helyi lakos emlékezetének alakulását, az esetleges Alzheimer-kór megjelenésének tüneteit. A megfigyelés elején a résztvevők életkora 75-98 esztendő volt. Amikor a tanulmányt lezárták, a vizsgálati alanyok többsége már nem élt. Az évente végzett tízféle gondolkodási és memóriapróba igazolta, hogy a legrosszabb szellemi teljesítményt a legfogatlanabb idős emberek csoportja nyújtotta.
A munkacsoport folytatta a munkát. A vizsgált személyek életkora megegyezett az előző tanulmány résztvevőinek korával, 85 százalékuk egyetemet végzett, 88 százalék eredeti foglalkozása tanár volt.
Az emlékezet vizsgálatára olyan módszert használtak, melyben a résztvevőknek tíz szót mondtak el, majd öt perc szünet után meghallgatták, hogy hány szóra emlékeztek. A vizsgálatot három egymást követő évben megismételték.
A tudományos statisztikai értékelés azt mutatta, hogy 75 esztendős korban a még legalább tíz saját foggal rendelkező emberek átlagosan 5,5 szóra emlékeztek, míg azok, akiknek kilencnél kevesebb foga volt, csupán hármat tudtak visszamondani. A teljesen fogatlanok a fölolvasott szavakból csak egy-kettőre tudtak visszaemlékezni.
Ebben az összefüggésben a tanultságnak is volt szerepe. A vizsgálat résztvevői közül csupán tizennégynek nem volt főiskolai végzettsége. Ebből a csoportból 86 százaléknak volt kilencnél kevesebb foga, a tanultabbakhoz képest, ahol ez az arány csak 30 százaléknak bizonyult.
Nigel Carter, az Angol Fogászati Alapytvány vezetője hangsúlyozta: “a szívbetegségek, a szélütés, cukorbaj, tüdőbetegségek, a koraszülés és a kis súlyú csecsemők világra jötte mind összefüggésben van a rossz szájüregi állapottal. Az új vizsgálat azt mutatja, hogy az ápolatlan fogazat további egészségügyi területnek is jól kimutatható kockázati tényezője”.
Forrás: MTI
 |
 |
 |
 |
 |