A szakemberek úgy vélik, nem véletlen, hogy miközben a nyugati országokban egyre rövidült a napi alvási idő az elmúlt évtizedekben, addig egyre gyakoribbá vált a cukorbetegség és az inzulinrezisztencia. “Megállapításaink azt mutatják, hogy egy alváshiányos éjszakának mélyrehatóbb hatása van az anyagcsere-szabályozásra, mint korábban feltételezték” – mondta el Esther Donga kutatásvezető, a hollandiai Leideni Egyetem orvosi […]
A szakemberek úgy vélik, nem véletlen, hogy miközben a nyugati országokban egyre rövidült a napi alvási idő az elmúlt évtizedekben, addig egyre gyakoribbá vált a cukorbetegség és az inzulinrezisztencia.
“Megállapításaink azt mutatják, hogy egy alváshiányos éjszakának mélyrehatóbb hatása van az anyagcsere-szabályozásra, mint korábban feltételezték” – mondta el Esther Donga kutatásvezető, a hollandiai Leideni Egyetem orvosi központjának igazgatója.
A 2-es típusú, felnőttkori cukorbetegséget az okozza, hogy a szervezet nem képes megfelelően felhasználni a hasnyálmirigy által termelt inzulint, a hormont, amely az ételek lebontása során keletkező glükóz szintjét szabályozza a vérben. A magas vércukorszint miatt károsodnak az erek, a szem, a vese, az idegek és a szív. A rossz étrendhez és mozgásszegény életmódhoz köthető betegség járványszerű méreteket öltött az elmúlt években. Becslések szerint jelenleg 180 millió ember diabéteszes szerte a világon.
Korábbi tanulmányok már igazolták, hogy a hosszú távú alváshiány következtében felborul a cukoranyagcsere, ám Donga szerint szerdán közzétett tanulmányuk az első, amely egyetlen éjszakai alváshiány hatását elemezte. Kilenc egészséges embert vizsgáltak meg nyolc órányi alvás, majd egy másik alkalommal négy órányi alvás után.
A Journal of Clinical Endocrinology and Metabolism című szaklapban megjelent eredmények szerint egyetlen napi alváshiány 18-25 százalékkal csökkentette az inzulinérzékenységet.
Szakemberek szerint egy felnőtt embernek hét-kilenc óra alvásra van szüksége naponta.
Forrás: MTI
 |
 |
 |
 |
 |