A kevés alvás hizlal A kevés alvás nem csak fáradtsághoz vezet, de az egészségre is kimondottan ártalmas. Egy amerikai kutatás szerint azok a nők, akik napi 5 óránál kevesebbet alszanak, átlagosan nagyobb súlyfelesleggel rendelkeznek, mint azok a hölgyek, akik napi 7 órát fordítanak a pihenésre. Ennek oka, hogy a keveset alvók szervezetében a leptin és […]
A kevés alvás hizlal
A kevés alvás nem csak fáradtsághoz vezet, de az egészségre is kimondottan ártalmas. Egy amerikai kutatás szerint azok a nők, akik napi 5 óránál kevesebbet alszanak, átlagosan nagyobb súlyfelesleggel rendelkeznek, mint azok a hölgyek, akik napi 7 órát fordítanak a pihenésre. Ennek oka, hogy a keveset alvók szervezetében a leptin és ghrelin nevű hormonok mennyisége megváltozik, így a nap folyamán sokkal többször tör rájuk a farkaséhség. Emellett a magas vérnyomás, a depresszió, és a szellemi éberség gyengülése, mind kevés alvással járó következmények.
Az agy álmunkban is dolgozik
Bizonyos szellemi tevékenységek az alvás különböző fázisai alatt történnek. Minden kilencvenperces alvásciklusban többszörös fázisok vannak. Az agy még a különböző ciklusok legmélyebb fázisa alatt is folyamatosan az információk feldolgozásával foglalkozik, vagy álmodik. A tudósok még mindig nem biztosak abban, hogy miért is álmodunk, de bebizonyították, hogy az agyi tevékenység időszakai létfontosságú funkciókat szolgálnak.
Minden harmadik ember alvászavarokkal küzd
A magyar lakosság nagyon nagy hányadát érinti tehát ez a probléma, melynek következménye a szinte állandósult fáradtság, ingerlékenység és feszültség. Sokan ahelyett, hogy szakemberhez fordulnának, altatókon élnek, vagy egyszerűen megpróbálnak együttélni a “betegségükkel”. Pedig az inszomnia hosszú távon agykárosodáshoz, sőt halálhoz is vezethet. Ezért az orvosok azt tanácsolják, hogy aki több mint egy hónapja fennálló alvásproblémákkal küzd, mindenképpen forduljon szakemberhez.
Tényleg jót tesz, ha ”alszunk rá egyet”
Amerikai kutatók bebizonyították, hogy tényleg jót tesz, ha egy fontos döntés vagy vizsga előtt alszunk egyet. Ezt azzal magyarázzák, hogy az alvás és az eközben történő folyamatok segítik az agyat a gondolatok, információk értelmezésében és rendszerezésében. Ehhez nagyban hozzájárul az álom is, hiszen ez az agy munkálatainak tulajdonképpeni ”mellékhatása”. Az alváshiány nagyon gyakran negatív hatással van a memóriára hagyatkozó képességekre – legyen az a tanulás, felismerő-reakció képesség, vagy csak egy egyszerű beszélgetés! Ezek a nehézségek egy jó alvással mind kiküszöbölhetőek
A vakok is álmodnak?
Érdekesség, hogy a születésüktől fogva vak embereknél az álmok általában auditív jellegűek, vagyis a hallás tölti be az elsődleges szerepet. Így náluk a REM szakaszt nem kísérik aktív szemmozgások. Tudósok szerint ez ugyanis a látott álomképekkel függenek össze. Aki vakon született, vagy ötéves kora előtt vesztette el a szeme világát, nem lát álomképeket. Aki viszont hét éves kora után vesztette el a látását, annak nagyon élénk álmai lehetnek. A látó emberek álmait egyébként túlnyomórészt képek alkotják, ezt követik a hangok (65%), az egyensúlyérzékelés (8%), hőérzékelés (4%), de néha megjelenik az álmokban az ízlelés, szaglás és tapintás is.
 |
 |
 |
 |
 |