A szakembereket régóta foglalkoztatja, hogy mi történik agyunkban, mikor szerelmesek leszünk. Lássuk, milyen kémiai anyagokból áll a szerelmi bódulatot előidéző titokzatos boldogságkoktél. A szavakon túl Szakemberek szerint, 55 százalékban a testbeszéd, 38 százalékban a beszédhang hangszíne és sebessége , és csupán 7 százalékban a mondanivaló tartalma dönti el, hogy kibe leszünk szerelmesek. Tekintetek találkozása A […]
A szakembereket régóta foglalkoztatja, hogy mi történik agyunkban, mikor szerelmesek leszünk. Lássuk, milyen kémiai anyagokból áll a szerelmi bódulatot előidéző titokzatos boldogságkoktél.
A szavakon túl
Szakemberek szerint, 55 százalékban a testbeszéd, 38 százalékban a beszédhang hangszíne és sebessége , és csupán 7 százalékban a mondanivaló tartalma dönti el, hogy kibe leszünk szerelmesek.
Tekintetek találkozása
A kutatók korábban számos elméletet gyártottak arról, miért találunk vonzónak valakit. Egy vonzó nő a fiatalság, termékenység, magas ösztrogénszint testi jegyeit viseli, a kerek szem, telt ajkak, dús hajkorona, karcsú derék, telt csípő kelti fel állítólag a férfiak érdeklődését. A nők leginkább a magas tesztoszteronszintű férfit keresik, széles járomcsonttal, markáns állal, erős arc- és testszőrzettel, széles vállal, keskeny csípővel. Mindkét nemnél előnyt élveznek a szimmetrikus arcú partnerjelöltek a jó gének zálogaként.
Arthur Arun, amerikai pszichológus 2008-as kutatási eredményei más irányból közelítik a szerelem kérdését. Ő azt tapasztalta, hogy elég néhány percen keresztül elmélyedni egymás tekintetében a szerelem megszületéséhez. Vizsgálatában idegeneket kért meg arra, hogy életük intim részleteiről beszélgessenek kb. másfél órán keresztül. A beszélgetés elmélyülésével a felek visszatükrözték egymás testtartását, gesztusait – ezt is a vonzalom megszületésének egyik katalizátorának tekintik.
Aztán felszólították őket, hogy 4 percen át, szó nélkül merüljenek el egymás tekintetében. Közismert tény, hogy az idegrendszeri izgalmi állapot következtében pupillánk kitágul, ha valaki tetszik nekünk. (Ezért is használták a középkori Itáliában a nők a belladonna nevű növény méreganyagát, pupillatágítóként.)
A kísérlet végeztével, több, véletlenül összepárosított egyén között vonzalom alakult ki, állítólag azóta már páran házasságot is kötöttek.
Vágy, vonzalom és kötődés
A kutatók a szerelem elmélyülésének egyes stádiumait különböző hormonokkal próbálják összekapcsolni.
A szerelmi vágy megszületését a férfi és női nemi hormonokhoz, tesztoszteronhoz és ösztrogénhez társítják a kutatók.
A vonzalom átélése a szerelemnek az a bódult szakasza, amikor semmi másra nem tudunk gondolni, a szeretett személyen kívül. Az adrenalin a stresszválaszhoz nagyon hasonló állapotot aktivál, emelve a kortizolszintet és a vérnyomást – izzadás, heves szívdobogás, szájszárazság az állapot természetes velejárói.
A szerelemi vonzódás kezdeti szakaszában megemelkedett agyi dopaminszintet találtak a kutatók a vizsgált személyeknél. Ez az agyi átvivőanyag ösztönöz arra, hogy vágyunk tárgyát megközelítsük, elérjük, felfedezzük, miközben teljes bódulatot élünk át. A friss szerelmesek viselkedése gyakran tükrözi a megemelkedett dopaminszint jegyeit, állandó „pörgést”, csökkent alvásigényt és étvágyat, a teljes beszűkülést, más nem érdekli őket, csak a kapcsolat.
Az agyi szerotoninszint is változik a szerelmi vonzalom időszakában. Egy kísérlet bizonyította, hogy a 6 hónapnál rövidebb, tehát igen intenzív szerelmi fázisban élő párok vérmintáiban kimutatott szerotoninszint hasonló volt a kényszeres, rögeszmés betegekéhez. Ez a magyarázata annak a kutatók szerint, hogy a kapcsolat kezdeti szakaszában megszállottan, rögeszmésen csak szerelmünkkel vagyunk képesek foglalkozni.
A szakemberek úgy vélik, szükség van erre a szerelmi megszállottságra, arra, hogy azt érezzük, szerelmünk különleges, és senki más nem kell nekünk. A dopamin okozza az örömérzetet szerelmünk közelében, viselkedésünk fenntartását, az izgatottságot az adrenalin, és rögeszmés ragaszkodásunkat a szerotonin. Ez a „rózsaszín szemüveg” segíti, hogy fennmaradjon a kapcsolat a kötődés kialakulásáig.
A kötődés az a kapocs két ember között, amely képessé teszi őket a gyermekek felneveléséhez kellő, stabil és biztonságos kapcsolat kialakítására. A kötődés kialakulását a szakemberek az oxitocin és vazopresszin hormonnak tulajdonítják.
Oxitocint az ölelés hormonjának is nevezik, mivel orgazmus hatására jelentősen megnövekszik a szintje. Valószínűleg az intimitást, az egység érzését mélyíti el, és az elmélet szerint minél több kielégítő aktusban van része a párnak, annál mélyebbé válik a kötődés. Az oxitocin hatása első körben az anya – gyermek kapcsolatban jut szerephez, ez a természetadta kapocs anya és csecsemője között.
A vazopresszin (anti-diuretikus hormon, a folyadékvisszaszívás szabályozója is) a szakemberek szerint, az összetartozás, a hosszú távú kötelezettségvállalás hormonja, a szeretkezés után ennek a szintje is megemelkedik.
A szerelem 3 lépéses, 94 perces receptje a modern kutatások szerint:
1. Válassz valakit.
2. Beszélgess vele másfél órán át életed intim részleteiről.
3. 4 percig nézzétek egymást némán, mélyrehatóan.
Forrás: www.guardian.co.uk