Miért akadhat el a petesejt? „Méhen kívüli (pontosabban ectopiás) terhességről akkor beszélünk, amikor nem a méhüregben tapad meg a fejlődő embrió. A beágyazódás lehet a hasüregben (bél vagy a máj felszínén), a méh külső felszínén, de leggyakrabban a petevezetékben akad el az embrió” – tájékoztat Dr. Timmermann Gábor, szülész-nőgyógyász. Előfordul ugyanakkor a petefészekben vagy a […]
Miért akadhat el a petesejt?
„Méhen kívüli (pontosabban ectopiás) terhességről akkor beszélünk, amikor nem a méhüregben tapad meg a fejlődő embrió. A beágyazódás lehet a hasüregben (bél vagy a máj felszínén), a méh külső felszínén, de leggyakrabban a petevezetékben akad el az embrió” – tájékoztat Dr. Timmermann Gábor, szülész-nőgyógyász.
Előfordul ugyanakkor a petefészekben vagy a méhnyakban is terhesség. A méhen kívüli megtermékenyülés egy szerencsétlen véletlen folytán fordul elő, ugyanakkor vannak hajlamosító tényezők is: kismedencei gyulladás, összenövések, rossz perisztaltika, mesterséges megtermékenyítés, korábban megállapított meddőség, méhen belüli fogamzásgátlók stb.
Intő jelek
Sajnos a tünetei sokszor nem egyértelműek, ezért a méhen kívüli terhesség tényét nem mindig sikerül egyből megállapítani. A leggyakoribb tünetei a késésben lévő menstruáció vagy pozitív terhességi teszt mellett barnás színű vagy friss vérzés, alhasi fájdalom, mely leggyakrabban valamelyik oldalon erősebb. A fájdalom kezdetben enyhe. Ha hasűri vérzés következik be, a tünetek hirtelen fokozódnak és akut has, sokk is kialakulhat, ami életveszélyes állapotot jelent.
„A méhen kívüli terhességet már fizikális vizsgálattal is, ám legkönnyebben hüvelyi ultrahangvizsgálattal lehet diagnosztizálni” – fűzi hozzá szakértőnk. Amennyiben ultrahanggal nem látható a terhesség, laborvizsgálati módszer is alkalmazható. Ilyenkor a vérben a terhességi hormont 2 naponta mérjük, mely során a szabad beta-hCG szint (1.) megduplázódik méhen belüli terhesség esetén, (2.) emelkedik, de nem duplázódik méhen kívüli terhességben, és (3.) vetélés esetén csökken a szintje.
Fordulj időben orvoshoz!
„Szerencsésebb esetben a rossz helyre beágyazódott terhesség magától elhal, és hasűri abortusz formájában magától felszívódik, ám sajnos ez viszonylag ritka” – vélekedik szakértőnk. A beágyazódás helyétől függően a kezelés lehet műtéti (pl. petevezetéki terhesség) vagy gyógyszeres (pl. méhnyak terhesség). Ha jelentős a vérveszteség, akkor sokktalanítás vagy vérátömlesztés is szükségessé válhat.
Manapság már elvárható minden modern szülészeti osztálytól, hogy a méhen kívüli terhesség műtéti megoldását endoszkópos módszerrel, hastükrözéssel (laparoszkóppal) oldják meg, akár ügyeleti időben is.
A gyógyszer is lehet alternatíva
„Méhen kívüli terhesség esetén – amennyiben nincs vérzés – a gyógyszeres kezelés is szóba jöhet – a metotrexat nevű hatóanyaggal meg lehet állítani az embrió fejlődését. Veszélyes, nehezen műthető helyeken való megtapadás esetén (pl. hasűri terhesség, méhnyak terhesség), amely még nem kezdett el vérezni, mindenképpen a gyógyszeres kezelést szokták elsőként választani, míg a petevezeték terhesség esetén többnyire inkább műtétet alkalmaznak” – mondja Dr. Timmermann Gábor.
A műtét általában nem tart sokáig (15-30 perc) és a rutineljárások közé tartozik, melyet bármely szakorvos elvégezhet, lehetőleg laparoszkópos úton. Jó esetben a terhesség kifejthető a petevezetőből, de sajnos előfordulhat, hogy a tönkrement petevezetőt el kell távolítani a terhességgel együtt.
A lábadozás rövid ideig tart
„A méhen kívüli terhesség után általában 3 hónap regenerációs időt szoktunk javasolni a következő terhesség előtt, amíg a műtéti sebek meggyógyulnak és rendeződik a hormonháztartás” – állítja szakértőnk. Olykor az is előfordulhat, hogy a műtétet követő peteérés után ismét teherbe esik az illető, és másodjára már jó helyen tapad meg az embrió.
Fontos tudnod, hogy amennyiben átestél már egy ilyen jellegű terhességen, kétszer nagyobb az esélyed az előfordulásra, különösen akkor, ha nem távolították el a petevezetőt.
Szakértőnktől itt kérdezhetsz: www.timmermann.hu
 |
 |
 |
 |
 |