Nyaraljunk, hurrá? Így előzd meg a vízi baleseteket

Fülledt meleg. A hőségben hosszan kígyóznak a kocsisorok a Balatonig vagy a Velencei-tóig, a kevésbé szerencsések pedig a legközelebbi strandig araszolnak, vagy egy jó kis tengerparti nyaralásra áhítoznak. Te sem vagy kivétel, és már alig várod, hogy odaérj és belecsobbanj a vízbe? Jobb, ha megfontoltan teszed ezt is, hiszen az ártalmatlannak tűnő strandolásnak a természetes és mesterséges vizek mellett is megvannak a maga veszélyei. Néhány példa arra, mire kell ügyelni.

Légy résen, még a strandon is!

Azt gondolom, hogy jó pár „előírással” már tisztában vagyunk a „vízhasználat” terén. Ugyanakkor a hírek arról tanúskodnak, hogy nem lehet elégszer átismételni a legfőbb tudnivalókat. A legegyszerűbb dolgunk akkor van, amikor strandra megyünk. Ilyenkor ugyanis vízőrök vigyázzák tempóink biztonságát. Ám ilyenkor is figyelnünk kell magunkra. Így például ne is áhítozz arra, hogy rögtön beleveted magad a vízbe és lehűlsz, mert talán ez az egyik legnagyobb esztelenség, amit tehetsz. Kánikulában ugyanis felhevült testtel tilos hideg vízbe ugrani, mert akár szívrohamot is kaphatsz. A helyes eljárás, ami nem árt, mégis felüdít, ha fokozatosan vizezzük be magunkat, vagy ha módunk van rá, lezuhanyozunk, és csak akkor ugrunk a habokba, ha már kellőképp lehűltünk.

A másik, amire egyre inkább figyelni kell a vízpart típusától függetlenül, a nap elleni védekezés. És itt nemcsak a leégésre, illetve a bőrrákra gondolhatunk, hanem a napszúrásra is. Mielőtt strandra mész, gondold át, lapul-e a táskádban megfelelő faktorszámú naptej és fejfedő. Ha nem, pótold!

A strandpapucs vagy egyéb lábbeli használatát sem csupán higiéniai okokból javasolják a szakemberek. Sétálgatás közben előfordulhat, hogy törött üvegszilánkba lépsz, vagy épp rálépsz egy darázsra, aki ezt nem igazán díjazza… Ilyenkor nem csak a rovar járja meg, hiszen neked is kellemetlenséget okoz ez az apró malőr, ám amennyiben allergiás vagy a méhcsípésre, nagyobb baj is lehet!

Hazai vizek veszélyei

Széles a paletta, mert az uszoda mellett szóba jöhet tó- és folyópart is. Megannyi lehetőség, más és más veszélyforrással.   Íme, ezekből egy csokorra való.

1. Zavaros víz

Mivel nem látunk le a víz aljára, soha nem tudhatjuk előre, mit találunk ott. Hínárt, szemetet, gödröt, farönköt? Márpedig nem várt következményekkel járhat, ha például hirtelen egy gödörbe lépünk, hiszen a kellő vízbiztonsággal nem rendelkező úgy bepánikolhat, hogy akár az életét is veszélyeztetheti az ijedtsége. Nem sokkal jobb a helyzet, ha hínáros helyen csobbanunk. Épp ezért a legjobb, ha mindig kijelölt helyen fürdőzünk. Amennyiben a vállalkozói szellem győz a józanész fölött, akkor viszont vízbe ugrás előtt mérjük fel, milyen a víz mélysége és a víz aljának felszíne a kiszemelt terepen. Így elkerülhetjük, például a vízibicikliről való vízbe ugrásnál, hogy legenyhébb esetben tele legyen a szánk homokkal, de nem kockáztatunk nyaktörést sem. Ám, ha mégis kísértjük a jó szerencsét, ugorjunk „bombát”. Jó poén, ugyanakkor védjük vele a létfontosságú szerveinket is.

2. Hirtelen időjárás-változás

Belefeledkezve a strandolás gyönyöreibe könnyen megjárhatjuk, ha nem vesszük észre az időjárás hirtelen változását. A Balatonnál gyakori, hogy hirtelen csap le a vihar, és ha nem jövünk ki időben a vízből, megtörténhet a baj. Figyelj mindig a viharjelzésekre, illetve ezek hiányában a hirtelen időjárás-változásra. Esőben, erősebb szélben ugyanis közvetlenül a víz felszíne fölött nagyon sűrű pára keletkezhet, mely akár a mellkasig érő vízben is fulladást okozhat.

3. Örvény

Folyóknál jelent fő veszélyforrást az örvény és a sodrás. Bár a víz felszínén általában látható a sodrás iránya, az erőssége nem, ezért jobb letenni arról a tervről, hogy átússzunk egy folyót. Amennyiben nem hallgatunk a józan észre és elkapott minket a sodrás, szó szerint is, a legfőbb tanács, hogy soha ne próbáljunk árral szemben úszni. Hamar kifáraszt, és így még nehezebb lesz partra evickélni. Egyébként a mederben található nagyobb tárgyakat a felszínen gyakran örvények jelzik, amelyek a sodrás sebességével és az akadály méretével együtt nőnek, így erre is jó, ha odafigyelünk. Hazánkban nem annyira elterjedt sport és kikapcsolódási lehetőség a vadvízi evezés, de például a szomszédos Horvátországban rengeteg túrát kínálnak. Ilyenkor könnyen kerülhet utunkba kisebb-nagyobb vízesés, amit azonban jó lesz elkerülni. Ha ugyanis egyszer belekerülünk, valószínűleg nem jövünk ki belőle épen. Kisebb zúzódásoktól kezdve, a nyílt törésen, koponyasérülésen át, mindenféle baleset könnyen előfordulhat, ami akár halállal is végződhet.

Csodás tengerpart

Sokan egész évben vágynak a nyári tengerparti nyaralásra. Amikor pedig összejön, és ott is vagyunk a beachen, eszünkbe sem jut, hogy ez a hatalmas kiterjedésű víz jóval veszélyesebb a mi kis tavainknál. 

1. Többet ésszel, mint erővel

Alapvető különbség pedig a tavakhoz képest, hogy a tengerek, óceánok vizére nagyobb mértékben hat a Hold és a Nap tömegvonzása. Az ár-apály jelenség egy olyan természetes, periodikus változás, mely során, apály idején a víz visszahúzódik, sekélyebb lesz, dagálykor pedig újból megemelkedik a szintje. Sose feledjük, fürdőzés szempontjából biztonságosabb a dagály, hiszen apálykor a víz befelé, a nyílt tenger felé húzódik! És ott vannak a hullámok. Azt mindenki tudja, hogy milyen veszélyes, ha befelé visz a hullámzás, ám igazából az sem nyerő, ha a szárazföld felé irányít. Ebben az esetben az igazi veszélyforrást a hullámzás irányával ellentétes áramlás jelenti. Ez gyakorta rendkívül erős szívóhatású és könnyen kényszeríthet a víz alá. Amennyiben ilyen helyzetbe kerülsz, jusson eszedbe, hogy ne egyenesen ússz a part felé a hullámzó tengerben, hanem szinte párhuzamosan a szárazfölddel, fokozatosan próbálj kifelé haladni. Még mindig jobb, ha a partra kijutva, akár órákat kell visszagyalogolnod, mintha örökre a víz rabja maradsz. Amennyiben pedig nem vagy túl „vízbiztos”, úgy jobb, ha be sem mész a hullámzó vízbe, illetve gyorsan kijössz a partra, ha hirtelen elkezd hullámozni, pláne, ha még sziklák is vannak a közelben, ahol a hullámtörés téged is nekivághat a sziklafalnak, amit biztos nem úszol meg ép bőrrel.

2. Kalkulálható veszteség

A tengerparti nyaralás szinte nélkülözhetetlen kellékei a felfújható gumieszközök. Ki csak egy labdát, ki matracot visz le a partra, hogy aztán a vízben maradéktalanul élvezhesse a játék és pihenés nyújtotta örömöket. A matracon  jó, ha vigyázunk arra, hogy ne aludjunk el. Nem csak a leégés miatt, hanem azért is, mert jó messzire besodródhatunk a parttól, ami nehézzé teszi a kijutást. Ha megtörtént a baj, a legfontosabb, hogy ne essünk pánikba, hanem szép lassan, erőnket beosztva próbáljunk visszaevezni a part közelébe. Ám mi van akkor, ha feltámad a szél? Hányszor látni a hullámok tetején táncoló, kisebb – nagyobb felfújható gumieszközt, amit a gazdája megpróbál úszva utolérni, legtöbbször sikertelenül. Ilyenkor jobb időben lemondani elsodródó eszközeinkről, mert a széllel úgysem érdemes versenyre kelni. Csak azt érjük el, hogy magunkat is veszélybe sodorjuk azzal, hogy a kergetőzés közben mi magunk is messzire sodródunk, ráadásul teljesen kimerülünk az elemekkel vívott csatában, így a végén az is kérdés lesz, hogy mi magunk ki tudunk- e jutni a partra. A legjobb, ha szélben nem is fújod fel ezeket az eszközöket, de ha mégis és elsodorja tőled a víz, legyints egyet, és gondold azt: „Több is veszett Mohácsnál”. 

3. Állatbaj

Természetesen minden vízben, így a hazaiban is ki vagyunk téve állatcsípésnek és harapásnak, ám ezek általában nem járnak komoly következményekkel. Egy csíbor csípés például össze sem hasonlítható mondjuk egy cápatámadással. Országtól és tengertől függően vegyük számba indulás előtt a ránk váró veszélyeket, és amennyiben lehetséges készüljünk fel rá. Gyakori baleset a tengeri sünre lépés, amit akár egy vízi cipővel is kivédhetünk, vagy épp a csalánozók csípése, ami allergiás reakciót válthat ki. Ennek tüneteit, ha szerencsénk van kalcium  tablettával, ha nincs szerencsénk, orvosi segítségnyújtással kezelhetjük.

Vannak olyan tengeri herkentyűk, amelyeknek nemcsak támadása, de puszta jelenléte is elég veszélyt jelent. Sokszor ez is elég a pánikroham kialakuláshoz, ami nemhogy hátráltathatja, hanem gátolhatja a biztonságos partra jutást. Kedvelt nyári turista célpont például Törökország, ahol jelentős mértékű a hastífusz, míg a mediterrán országokban a Hepatitis – A kockázata nagy, amit úgy is elkaphatunk, hogy véletlenül rálépünk egy fertőzött kagylóra. Épp ezért bölcsen teszi, aki az út előtt minden esetben tájékozódik a felől, mi várhat kint rá, és erre fel is készül. Így ugyanis könnyebben megelőzheti a nagyobb bajt.

Hogy valóban élmény legyen a nyaralás

Ahhoz, hogy maradéktalanul tudd élvezni a vízparti nyaralást, ne feledd:

– Mindig csak kijelölt fürdőhelyen fürdőzz!

– Kerüld a vizet a sötétben és korlátozott látási viszonyok közt!

– Próbálj soha nem egyedül lubickolni!

– Veszélyes viharban, esőben fürdeni!

– Ha gyerekkel vagy jobban figyelj rá, mert könnyebben bajba kerül, gyorsan bepánikol és képtelen menekülni!

– Ha megtörténik a baj, a legfőbb a nyugalom!  Mérd fel a baleset helyszínét, majd biztosítsd a bajbajutottat és saját biztonságodat. Ha újraélesztés kell, amíg más mentőt hív, te (ha tudod), kezdd el az újraélesztést. Ha egyedül vagy, ne habozz, hiszen minden perc számít!

Fotó: Profimedia – Red Dot