Az inzulinrezisztencia egyre több embert érint napjainkban, érdemes hát megismerkedni a tüneteivel és a kiváltó okokkal, hogy aztán felismerhessünk ezt a problémát.
A kialakulás okai
„Bár a tudomány mind a mai napig nem tud pontos okot adni az inzulinrezisztencia kialakulásának okára, azt nyugodtan leszögezhetjük, hogy az állapotért elsősorban mi magunk és helytelen életmódunk a felelős” – mondja Dr. Breyer Helga belgyógyász.
Az első és legfontosabb problémát az egészségtelen étkezési szokások okozzák, így például a rendszeres, napi ötszöri étkezés be nem tartása. „A táplálkozási hibák azonban tanult viselkedésminták, míg a szervezetünk működésének van egy természetes, belső napszaki ritmusa, amit nem lehet megváltoztatni. Ha tehát nem megfelelő időben, nem megfelelő mennyiségű és minőségű szénhidrátot fogyasztunk, az ártalmas lehet az egészségünkre” – magyarázza a szakember.
Az inzulinrezisztencia jelensége
De mi is pontosan az inzulinrezisztencia? A fogalom alatt egy rendkívül összetett és bonyolult folyamatot értünk. „Annak a célnak az érdekében, hogy a vércukorszint az egészséges tartományon belül maradjon, a normálisnál több inzulint kénytelen kiválasztani a szervezet” – fejti ki Dr. Breyer Helga.
„Ez a többlet inzulin pedig különböző tüneteket hívhat életre: farkasétvágy, gyengeség, koncentrációs zavarok, hirtelen szapora szívdobogásérzés, remegés, izzadás. Jellemzően ezen tünetek édesség fogyasztását követően tökéletesen megszüntethetők” – magyarázza a szakember. További következményként (PCOS nők szervezetében) a női szervezetre jellemző értéknél nagyobb mennyiségű tesztoszteron képződik, mely a hormonális szabályozás zavarát hívja életre, ezért a peteérés nem megfelelően zajlik, de a magasabb férfihormon szint felel a bőr zsírosodásáért, a pattanásokért, hajhullásért is.
A speciális diéta alapjai
„Az egész alappillére egy szénhidrát alapú diéta, az inzulin működése ugyanis szénhidráthoz kötött” – veszi át a szót Dusa Fanny dietetikus szakember. „Nekünk tehát az inzulinhoz kell alkalmazkodnunk, mely egy inzulinrezisztens esetében jóval magasabb szinten van a normálisnál. Ezért szép fokozatosan hozzá kell szoktatnunk egy alacsonyabb szinthez” – magyarázza a diéta lényegét Fanny.
A diétában az egyénre szabott szénhidrátmennyiség grammra pontos, precíz betartása a legfontosabb, ami kezdetben meglehetősen nehézkes, valójában azonban könnyen megtanulható és automatikussá fejleszthető. „Az alap szénhidrát-beviteli forrás a gabona, itt a legfontosabb, hogy minőségi formában, teljes kiőrlésű lisztekkel, vagy éppen a köleshez, hajdinához, burgurhoz, csicseriborsóhoz, kuszkuszhoz hasonló, rostban gazdag formában vigyük be” – javasolja a szakember.
A zöldségek lassan felszívódó szénhidrátnak számítanak, így azokból bátran ehetünk nagyobb mennyiséget, magas cukortartalmuk miatt azonban a gyümölcsöket csak meghatározott időben és mennyiségben fogyaszthatjuk. Értelemszerűen tiltólistán vannak a cukrok, melyek gyorsan megemelik az inzulinszintet, ám ezeket természetes, egészséges édesítőszerekkel pótolhatjuk, mint a nyírfacukor vagy a sztívia.
„Csak ezeket tiltjuk, a többit szabad, ha ismerjük a szabályokat. A kezdeti nehézségek után ez egy nagyon változatos diétává válik, a bevihető szénhidrátmennyiség pedig kényelmes, így éheznünk sem kell. A legfontosabb pedig, hogy mindez hosszútávon tartható és nekünk ez a célunk, hogy ne csak ideiglenesen javítsuk az állapotot.”
Fotó: Profimedia – Red Dot