Állandó “bóbiskolásban” szenvedsz?

Közülük csak kevesen fordulnak orvoshoz, holott az aluszékonyság állandó balesetveszély forrása.

Bizonyára te is tudod, milyen jó érzés egy átaludt éjszaka után kipihenten, üdén, frissen ébredni, érezni, hogy mienk a világ. És nyilván érezted már ehhez képest azt a minőségi különbséget, amit egy rosszul átaludt éjszaka okozott. Hullafáradtan kelsz, próbálod felturbózni magad, hogy valamennyire helyt tudj állni a munkahelyeden, de nem megy. Sőt, van, hogy el is szundítasz a nap folyamán. Légy résen, ha ez minden napos panasszá válik, lehet, hogy nappali aluszékonyságban szenvedsz.

Teszteld: mennyire vagy aluszékony

Amennyiben sokszor tapasztalod, hogy túl hosszan vagy túl mélyen alszol, ráadásul igen nehezen ébredsz, napközben pedig gondot okoz az éberség fenntartása, és szinte állandóan úgy érzed, hogy el tudnál aludni, végezd el az alábbi egyszerű tesztet, csak azután kezdj gyanakodni. Képzeld magad elé a következő helyzeteket, majd pontozd azokat a valóságnak megfelelően. Végül add össze a pontszámod.

– Olvasás, pihenés ülő helyzetben
– Televízió nézés
– Inaktívan társaságban, közösségi helyen (színház, találkozó stb.) ülve
– Utasként autóban ülve egyórás út alatt
– Délutáni lefekvés, pihenés alatt
– Ülés, valakivel beszélgetés
– Ebéd után nyugodtan ülve (nem ittam alkoholt)
– Kocsiban, annak vezetőjeként, a dugóban állva

A pontozás:

0 = soha nem aludnék el
1= ritkán előfordulhat, hogy elalszom
2 = előfordulhat, hogy elalszom
3 = valószínűleg elalszom

Amennyiben összeadva a pontszámokat 12 pont feletti értéket értél el, úgy nem árt, ha felkeresel egy szakembert, mert valószínűleg kóros aluszékonyságban szenvedsz.

Nem fáradt – aluszékony!

Egy valamit máris leszögezhetünk: a nappali aluszékonyság nem szégyen, és nem is a lustaság jele. Ez olyan mindennapos panasz, amelynek háttérében testi betegségek és kezelhető alvási rendellenességek állnak, és csak a legritkább esetben pszichológiai vagy magatartási probléma. Mivel azonban állandó balesetveszélyt jelent, fontos kezelni. Arra, aki ezzel a problémával küszködik, jellemző a nyomott hangulat, a türelmetlenség és az értéktelenség érzése, valamint a nagyfokú figyelmetlenség, és az alacsony teljesítőképesség. Ráadásul a nappali aluszékonyság gyakran hajlamosít más kísérő betegségekre – ezt vizsgálatok is igazolták. Épp ezért a sikeres kezeléshez elsőként az okokat kell pontosan tisztázni, mert a legtöbb, ilyen panasszal járó betegség jól kezelhető, de legalábbis karbantartható.

Mi állhat a háttérben?

1. A leggyakoribb ok a „modern” élet átka, a kialvatlanság. Manapság 25%-kal alszunk kevesebbet, mint száz éve, ám nem azért, mert szervezetünk ennyivel is beéri. Rengeteget tévézünk, számítógépezünk, és mindezt az alvásidőnk kárára, önként. Aztán ott vannak az éjszakai műszakban dolgozók, akik egy hét alatt körülbelül nyolc óra alváshiányt halmoznak fel, ami aztán összeadódik. Az egyéni tűrésképességtől függően aztán, akár 2-3 év alatt jelentkezhet az álmatlanság, majd az aluszékonyság és a kimerültség testi-lelki jelei. Az elégséges alvás mértéke ugyanis nem az alvással töltött idő, hanem az, hogy az alvó pihenten ébred-e.

2. Különböző gyógyszerek és élvezeti szerek, így például a rendszeres kávé és az alkohol fogyasztása is. Ilyenkor a szakember felügyelete mellett történő leszokás segíthet a megoldásban.

3. Ok lehet az alvási apnoe szindróma is. Ez a hangos éjszakai horkolással kísért, 10-60 másodperces alvás alatti légzésszünetekkel járó rendellenesség a felnőtt férfiak 4, míg a nők 2%-át érintő betegség, melynek olyan súlyos szövődményei lehetnek, mint a magas vérnyomás vagy más szív- és érrendszeri panaszok. Erre a bajra ma a legjobb ismert gyógymód a légsínkezelés, mely szinte azonnal megszünteti a nappali aluszékonyságot, és gyakran rendezi a magas vérnyomást is.

4. Kevésbé ismert ok a narkolepszia, melyből diagnosztizálva csak pár száz van hazánkban. A többiek azt sem tudják, hogy az aluszékonyság mellett, miért van az, hogy nevettükben, meglepetésükben vagy hirtelen haragjukban egyik pillanatról a másikra elgyengülnek, miért vannak ébredés, elalvás körüli látomásaik, miért nem tudnak ébredéskor percekig megmozdulni, miért alszanak rosszul éjjel, és miért híznak meg. Ők, a megfelelő gyógyszeres kezelés mellett, akár teljesen tünetmentesek lehetnek.

5. Mindezek mellett a nappali aluszékonyság hátterében állhat még hangulatzavar, egyes belgyógyászati betegségek, anyagcserezavarok, idegrendszeri betegségek is. Így a kivizsgálásában fontos szerepe van az ideggyógyásznak, a belgyógyásznak, a tüdőgyógyásznak, a gégésznek és az alvásszakembernek.