Az életeddel játszol, ha túl sokat szolizol

Jó pár évvel ezelőtt még arról szóltak a hírek, hogy milyen jól tesszük, ha nem a napon süttetjük aranybarnára magunkat, hanem az általunk is sokkal jobban behatárolható és ellenőrizhető szoláriumban. És hiába voltak már akkor, akik arra igyekeztek figyelmeztetni, hogy nem biztos, hogy az új szenzáció valóban nem árt, sokan erre csak vállat rándítva hódoltak új napozási szokásaiknak. Azóta azonban nagyot fordult a világ. Kutatások sora bizonyítja ugyanis, hogy a szoli igenis, hogy árt a bőrünknek, és nemcsak a korai ráncosodás miatt.

Szoláriumtól is lehetsz függő

A tudósokat régebb óta izgatja a kérdés, hogy miért van az, hogy a figyelmeztetések ellenére a mesterséges napfürdőzés népszerűsége nem csökken az USA-ban. Évente 30 millió amerikai szoláriumozik, és egy átlagos napon a mesterséges napfürdőknek mintegy egymillió látogatója van. A gyakran szoláriumozók azt mondják, hogy egyszerűen jobban szeretik magukat, ha sötétebb a bőrük. Ezért kezdtek arra gyanakodni az utóbbi években az orvosok, hogy annak a hátterében, hogy valaki annak ellenére rendszeresen kiteszi magát az UV fénynek, hogy pontosan tudja, hogy számára ez halálos is lehet, egyfajta mélyebb függőségi ok is állhat. Ezt a szakemberek körében széles körben elterjedt feltevést, mára már agyi képalkotó vizsgálatokkal is igazolták.

Az eljárás segítségével a regionális agyi véráramlást vizsgálták a kutatók szoláriumozás és ál-szoláriumozás közben. A kísérlet során hét olyan személyt vizsgáltak, akiknek fontos volt, hogy legalább heti háromszor járjanak szoláriumba. Ők az egyik alkalommal valóban szoláriumoztak, ám a másiknál nem. Ekkor ugyanis olyan szűrőt használtak a kutatók, amely nem engedte át az UV fényt, ám erről a kísérleti alanyok nem tudtak.

UV fény = jutalom

A tapasztalat azt mutatta, hogy a valódi szoláriumozás alatt az agy számos, jutalmazással kapcsolatos és függőség kialakulásában szerepet játszó területe aktiválódott. Az ál-szoláriumozáskor azonban ezek az agyrészek sokkal kisebb aktivitást mutattak. Ez a tudósok szerint azt jelenti, hogy a szolizók, ha tudattalanul is, de tisztában vannak azzal, hogy mikor kapják meg megszokott UV adagjukat. A valódi mesterséges napfürdőt vettek közül egyébként rögtön senki nem akart újabbat venni, ellentétben az ál-szoláriumozókkal, akik tulajdonképp az UV adagjukat hiányolták, sőt néhányan a kísérleti alanyok közül azt is meg tudták mondani, hogy mikor kaptak valódi UV fényadagot. Mindez magyarázatot ad arra is, hogy miért ragaszkodik még mindig olyan sok ember a szoláriumozáshoz, noha mára már teljesen tisztában van a kockázatokkal: a bőrrák veszélyével, a bőr korai öregedésével és a ráncok keletkezésével.

Válassz: egészséges leszel, vagy beteg barna

Egyre több a tapasztalaton alapuló elutasítása a szoláriumozásnak. A bostoni Harvard Egyetem orvosi karának munkatársai például egy nagyszabású követéses vizsgálat adatait elemezve arra az eredménye jutottak, hogy a bazálsejtes és a pikkelysejtes karcinóma, valamint a melanóma előfordulásának kockázata is emelkedik a szoláriumozással.

Mingfeng Zhang és csoportja 10 éven át követte nyomon és elemezte több mint 70 ezer nővér adatait. Azt vizsgálták, hogy középiskolásként, főiskolásként, illetve 25-35 éves korukban mennyi időt töltöttek szoláriumban. Ennek az eredményeit aztán összevetették azzal, hogy a későbbiekben hány bőrrákos eset fordult elő körükben.

Kiderült, hogy évente néggyel több szoláriumozás 15, 15 és 11 százalékkal növelte az említett ráktípusok kialakulásának kockázatát. Ráadásul a San Franciscó-i Kaliforniai Egyetem kutatóinak mostani tanulmánya megerősítette, hogy a bőrrák rosszindulatú, legagresszívebb és leggyorsabb lefolyású és gyors áttétet adó fajtájaként ismert melanomák diagnosztizált eseteinek több mint 5 százalékáért felelősek az erőteljes ibolyántúli sugarakat kibocsátó szoláriumok. Erre az eredményre 9 ezer melanomás páciens megvizsgálásával jutottak, akiknek felmérték korábbi szolárium-használatát is.
Ugyanakkor azt is megállapították, hogy a szoláriumozás hatása függ az életkortól is. Bebizonyították ugyanis, hogy a 25 év alattiak későbbi bőrrákkockázatát az átlagosnál nagyobb mértékben növeli a szolárium, szemben a 25-35 év közöttiek beltéri napozásával.

Fotó: Profimedia – Red Dot