Üzenet a palackban: csapvíz vagy ásványvíz?

Nagyszüleink nem ittak vizet reggeltől estig. igaz, életük során többet voltak friss levegőn, kevesebb sugárzás érte őket, kevesebb tartósítószert, élelmiszer- adalékot, ólmot nyeltek le, kevesebb stressz szakadt a nyakukba – szóval nem bombázta szervezetüket annyiféle méreg, amiket felhigítva ki kellett volna mosni onnan.
Így jogosnak tűnik a mantra: igyunk vizet, igyunk vizet… De mégis milyen vizet?

Egy japán tudós, Maszaru Emoto professzor meggyőző tanulmányokat publikált arról “A víz üzenetei” című könyvében, hogy a víz rezgések formájában információkat vesz fel környezetéből – akár érzelmeket is -, és máshol leadja azokat. Az pedig nem mindegy, miyeln “információt” veszünk magunkhoz. Nos, nézzük, mit üzen az ásványvíz, amit naponta literszám fogyasztunk…

Csapvíz vs. ásványvíz?

A csapvíz többnyire furcsa ízű és gyanús. Lehet, hogy elöregedett vezetékeken fut keresztül, arról is hallani, hogy hormonok lehetnek benne. Akkor legyen inkább ásványvíz.

A választék igen nagy, és persze léteznek slágertermékek is. Akár az is elég, ha valamelyiknek a csomagolása díjat kap: rögtön megnő az ázsiója. Vagyis üzlet let ebből is, ennélfogva szaporodnak az egymásnak ellentmondó információk. A lobbiérdekek összecsapnak a józan ésszel vagy a független szakértői véleményekkel. Így néha szóba kerül, hogy a magas ásványianyag-tartalmú vizekből nem tanácsos rendszeresen, nagy mennyiséget inni, de a legtöbben nem tudjuk, mi a magas ásványianyag- tartalom, és ehhez képest mi a nagy mennyiség. Talán a tények alapján könnyebb lesz eldönteni, milyen vizet öntsünk a poharunkba…

Régebben az embereknek nem volt lehetőségük rá, hogy fémsókkal terhelt vizeket igyanak, az esővízre és a felszíni forrásvizekre voltak utalva. Mindkettő szegény ásványi anyagokban. A víz ugyanis csak akkor veszi fel az ásványokat, amikor süllyedése közben áthalad különböző üledékrétegeken. Ilyen a természete: arra törekszik, hogy egyensúlyba kerüljön az ásványokban gazdagabb környezetttel. Ezért haladása közben onnan igyekszik felvenni a mozdítható anyagokat, ahonnan csak lehet.

Az ásványi anyagokkal telített víz már csak kis mennyiségbenképes újabb anyagok – például salakanyagok – felvételére. Ha ilyen víz kerül a szervezetbe, annak először le kell adnia bizonyos elemeit, ezek lebontása pedig energiát von el a szervezettől. Vagyis mielőtt a víz elkezdhetné tisztító munkáját, magának a szervezetnek kell megtisztítania a bevitt vizet. A szervezet minden bevitt folyadékot olyan kristályszerkezetűvé alakít, mely alkalmas arra, hogy elvégezze a rá váró munkát.

Minél hosszabb ez az előkészület, a méregtelenítő hatás annál kevésbé hatékony. Ezért kell mérlegelni, hogy ha a folyadékbevitel zömmel leves ételekből, üdítőkből, teából, kávéból áll, többet veszítünk, mint nyerünk. Mire ezeket a szervezet a megfelelő vízzé alakítja, több folyadékot használ fel a munkához, mint amennyit nyerünk magával az ivással.

A legideálisabb: tisztított csapvíz

Manapság az ásványvizek erősen telítettek – hisz a legtöbbnek az a legfőbb érdeme, hogy jó mélyről hozzák fel –, így már csak kis mennyiségben vesznek fel további összetevőket, míg az ásványi anyagokban szegény víz valósággal sóvárog ezek után. Tehát az ilyen jellegű víz a testben inkább kimosó hatású – hiszen onnan igyekszik felvenni a mozdítható anyagokat –, ez pedig a méregtelenítés folyamatához elengedhetetlen. Ez alapján a napi folyadékpótlásnak csak kis részét kéne kitennie az ásványvíznek, a többi legyen inkább valamilyen korszerű eszközzel tisztított csapvíz vagy forrásvíz. Ezzel a tiszta vízzeltestünknek alig van dolga, szinte végigmossa a szerveket, jobban képes tisztítani és méregteleníteni, arról nem is beszélve, hogy sokkal jobban feltölt, hiszen kiválasztása kevesebb energiát igényel.

Bizonyos elméletek szerint cáfolható az is, hogy a természetes ásványvíz fedezi napi nyomelem- és ásványianyag- szükségletünket – épp azért, mert a víz szervetlen anyagokat tartalmaz, no meg azért, mert legalább 40 liter vizet kéne meginnunk naponta, hogy ez az elmélet igaz legyen. Jobb megoldás tehát a táplálékkal – gyümölccsel, zöldséggel – bevinni a szerves elemeket, és mellé tisztított csapvizet inni.

Napi 2-3 liter tiszta víz fogyasztásával javul a fizikai és szellemi teljesítőképesség, beindul a szervezet méregtelenítő folyamata, és testünk könnyedén képes megszabadulni az eddig felhalmozott salakanyagoktól.

Ma már sokan kínálnak házi víztisztító eljárásokat: az egyik nagy csoportba az aktív szenes víztisztító technológiák, a másikba a fordított ozmózis rendszerű víztisztítók tartoznak. Az előbbi módszer elavultabb, mivel az aktív szén csak a klórt és a klórszármazékot szűri a vízből, így manapság már inkább ezüsttel impregnált szenes szűrőket vagy olyan kombinált vízszűrőket forgalmaznak, melyekkel a baktériumok és a vírusok is eltávolíthatók a vízből. Az utóbbi módszert a NASA fejlesztette ki: ez a természetből jól ismert ozmózis folyamatán keresztül választja szét az alkotóelemeket.

Tiszta víz – tiszta tudat – méregtelenítés

A víz az egyik leghatékonyabb méregtelenítő ital: fogyasztása elősegíti a máj tisztító hatását és stimulálja a vesét, ezáltal felgyorsítja a méregtelenítés folyamatát. Az átlag emberi test 66-67 %- a  víz, így egyértelműen létfontosságú a sok folyadék fogyasztása. A folyadékok közül a víz állítólag a legjobb méregtelenítő. A sok vízfogyasztás stimulálja a vesét, segíti az emésztést, ápolja a bőrt és az izomzatot, megkönnyíti a bélrendszer működését, szabályozza a testhőmérsékletet és metabolizmust – ráadásul még fogyasztó hatással is rendelkezik!

Mennyit igyunk?

„Akkor fogyasztunk elég folyadékot, ha 24 óra alatt a vesék 1,5 liternyi vagy ennél több vizeletet termelnek. Egy vizeléskor kb. 2 dl- nyi vizeletet ürítünk, így ha naponta 7-8 alkalommal jóleső (nem csíp, nem kényszerítő) érzéssel ürítünk, akkor elegendő folyadékot vittünk be szervezetünkbe. A vizelet színét az ún. epefestékek is befolyásolják, de ha a vizelet világos színű, az általában jó hígítást jelent. A vesék számára a tömény vizelet képzése energiaigényes feladat, hígítani viszont ’jól tud és szeret’ is. Ennek megfelelően alakítsuk napi vízfogyasztásunkat!” – javasolja dr. Rosta Gábor urológus .

A jövő olaja?

A víz az egyik legkülönlegesebb anyag a Földön. Nélküle nincs élet, testünk minden sejtjének építőeleme. sajnos épp ezért belképzelhető, hogy a közeljövőben akár háborúzni is fogunk az életet adó vízcseppekért.

Legalábbis ezt állította 2000- ben az ENSZ egyik témába vágó gyűlésén Klaus Töpfer környezetvédelmi szakértő, aki szerint a csökkenő vízkészletek miatt a közeljövőben – talán 2020- ra – várható, hogy a vízért hasonló háborúk folynak majd, mint az olajért. A számítások szerint a megfelelő vízkészletnek csupán 0,08%- a érhető el az emberiség számára. csakhogy az elmúlt fél évszázadban 40%- kal nőtt a vízfogyasztás az egész bolygón, s a népesség is jelentősen növekedett. 1999- ben az ENSZ 200 tudóst kért fel 50 országból, hogy határozzák meg a Föld ökológiai helyzetét. A kutatás két alapvető, ám annál inkább aggasztó problémára hívta fel a figyelmet: az egyik a globális felmelegedés, a másik pedig a jelentős vízhiány volt. Ma a Föld fogyasztható vízkészletének 70%- át használjuk, de 2020- ra a kutatók szerint már 17%- kal több – sómentesített – vízre lesz szükségünk, mint amennyi a bolygón összesen található.

A megfelelő mennyiségű vízfogyasztás nemcsak az emberi egészséghez szükséges, de ahhoz is, hogy élelmiszer kerüljön asztalunkra. Kínában például 1000 tonna víz szükséges egy tonna búza előállításához. Ennél is sokkal több vizet igényel az óriási volumenű húsfogyasztás világszerte. Az ezt kiszolgáló iparág vízigénye jóval magasabb, mint a növénytermesztésé.

Néhány érdekes adat

Németországban kb. 130 liter ivóvizet használ el naponta egy ember, s más európai országokkal összehasonlítva ez a mennyiség igencsak gazdaságosnak mondható. A svájciak és az olaszok mintegy 250 litert használnak el naponta. Ebből mindössze átlagosan 4 litert használnak szomjuk enyhítésére és főzéshez, 55 litert a fürdőszobában, 32 litert a vécé öblítéséhez, 25 litert mosáshoz, 8 litert pedig mosogatáshoz. Ezek az adatok is mutatják, hogy tudatos vízfogyasztással a kialakuló vízhiány kitolható, mértéke csökkenthető lenne. Arról már nem is beszélve, hogy – többek véleménye szerint – luxus ivóvízzel öblíteni a vécét. Akár 50%- kal is csökkenthető lenne a háztartások napi vízhasználata, amennyiben az aktuális használatnak “éppen” megfelelő vízminőséget biztosítanánk, például a vécé öblítésére tisztított szennyvizet vagy esővizet alkalmaznánk…

Vízfelhasználás Magyarországon és takarékosság – Itthon az átlagos vízfogyasztás naponta 100 liter személyenként, melyből:

– ivás és főzés: 3- 4 liter
– mosogatás: 4- 7 liter
– takarítás: 5- 10 liter
– naponta többszöri kézmosás: 10- 15 liter
– fürdés, zuhanyzás: 40- 100 liter
– mosás: 20- 40 liter
– vécé öblítése: 20- 40 liter
– öntözés, autómosás, egyéb: becsülni is nehéz…

Fotó: Profimedia – Red Dot