Főoldal > EGÉSZSÉG > A koleszterinszint évszakonként változik?

A koleszterinszint évszakonként változik?

betegségegészség
0

Írta:

Ennek oka azonban még tisztázatlan. Egy amerikai kutatás keretében 500 fő bevonásával vizsgált&aacute

Ennek oka azonban még tisztázatlan. Egy amerikai kutatás keretében 500 fő bevonásával vizsgálták a koleszterinszint és az évszakok változása közötti összefüggéseket…

Egy érdekes tudományos tanulmány azt találta az Amerikai Egyesült Államokban, Massachusetts államban, hogy férfiaknál decemberben, nőknél pedig januárban a legmagasabb átlagosan a vér koleszterinszintje.

Érdekesség, hogy a nyári hónapokban normális értékeket mutatóknál is 22%- ban kóros értékeket mértek télen. Mint ahogy az is, hogy a téli időszakban jelentkező koleszterinszint emelkedést azoknál a személyeknél is kimutatták, akik már szednek valamilyen koleszterincsökkentő gyógyszert.

Több magyarázat is készült a megfigyeléssel kapcsolatosan, egyesek a nyári hónapokban a télinél nagyobb teljes vérmennyiséggel magyarázták ezt a jelenséget (így ugyanis a koleszterin relatív kisebb koncentrációban lehet a vérben). A télen sokszor észlelhető testsúlygyarapodás a vizsgált csoportot nem jellemezte, így ez nem adott magyarázatot a megfigyelésre.

A fenti jelenség ismerete hasznos lehet azok számára, akik az életmód- változtatás segítségével kívánják csökkenteni szérum koleszterin szintjüket, hiszen amennyiben nyáron kezdik diétájukat, az őszi-, téli időszakban ellenőrizve laboratóriumi eredményeiket nem biztos, hogy javulást észlelnek. De vajon mit is mutat tulajdonképpen koleszterinszintünk…?

cholesterol2.jpg ()A koleszterin a vádlottak padján – Bűnös vagy ártatlan?

„A koleszterin molekuláról általánosságban elmondhatjuk, hogy az élethez nélkülözhetetlen anyag. A sejtek alkotóeleme, a sejtek önmegújító és javító mechanizmusaihoz elengedhetetlenül szükséges, rendelkezik antioxidáns képességgel és az agyban az idegsejtek megfelelő működéséhez is nélkülözhetetlen” – magyarázza dr. Filiczky István belgyógyász és gasztroenterológus. „Azonban számos nemzetközi tanulmány szerint az úgynevezett LDL koleszterin – low density lipoprotein – a verőerek (artériák) belhártyájába beépülhet, mely ezen ereket szűkítheti, és keringési zavart okozhat (a szívben szívinfarktust). Így a magas LDL koleszterin („rossz koleszterin”) szint magas rizikót jelent a szív- és érrendszeri betegségek kialakulására. Ugyanezen tanulmányok szerint azonban a HDL koleszterin (a „jó koleszterin”) – high density lipoprotein – megvédi a verőereket a vérrögképződéstől, tehát a magas HDL szint alacsony kockázatot jelent a szív- érrendszeri betegségek kialakulása szempontjából.”

Az összkoleszterin mérése mellett tehát fontos a jó és rossz koleszterin arányának meghatározása, mert ezek aránya befolyásolja a kardiovaszkuláris megbetegedések kockázatát. A legjobb az alacsony LDL és a magas HDL arány.

Természeti népeknél, vegetáriánusok esetében 3 mmol/l alatti koleszterinszint tekinthető optimálisnak. A társadalmi fejlődésnek és az életmódváltozásnak köszönhetően a vérszérumunk koleszterinszintje megemelkedett. Ennek oka az egyre több zsírt, húst tartalmazó ételek fogyasztása, és a mozgásszegény életmód. E két tényező egyértelmű összefüggést mutat az artériák elmeszesedésével. Ennek ellenére a magas koleszterin, a szív- és érrendszeri megbetegedések és az ebből eredő halálozások mindössze 40%-ában jellemző. Jelen álláspont szerint 6,8 mmol/l feletti koleszterinszint tekinthető magasnak.

Amennyiben a szív- és érrendszeri betegségek fő kockázati tényezői jelen vannak, ajánlatos az összkoleszterin szintet 4,5 mmol/l, különösen súlyos esetben 3,5 mmol/l alá csökkenteni.

A nőknek általában alacsonyabb a koleszterinszintjük, azonban ez az előny a menopauza után eltűnik.  A kor előrehaladtával a koleszterinszint mindkét nem esetében emelkedő tendenciát mutat.

A vér koleszterinszintjét 60- 90%- ban genetikai tényezők határozzák meg

Genetikailag 100-nál is több gén hibája szükséges a magas koleszterin kialakulásához. Ilyenkor a májsejtek LDL receptorai szenvednek zavart. A genetikailag magas koleszterinértéket hyperkoleszternémiának nevezzük, mely dominánsan öröklődik, így valamennyi gyereknek tovább adódik. A zsírokban, szénhidrátban gazdag táplálkozás, a mozgásszegény életmód és a dohányzás mind tovább növeli a magas koleszterin kialakulásának esélyét.

A koleszterinszint befolyásolására számos gyógyszeres és egyéb kezelés áll rendelkezésre. „A nem túl magas koleszterinértéknél koleszterinszegény diéta bevezetése ajánlott, mely halban, zöldségben, gyümölcsben és többszörösen telítetlen zsírsavakban gazdag. A diéta mellett fontos a rendszeres testmozgás és a stresszoldás. A jóga vagy más relaxációs módszerek növelik a vérben lévő jótékony HDL arányát. Amennyiben a diéta nem vezet eredményre különböző táplálékkiegészítő szerek fogyasztása javasolt (Pl.: omega 3 zsírsavak). Gyógyszeres kezelést csak orvosi felügyelet mellett lehet alkalmazni. Az adott orvos feladata megítélni, hogy koleszterin felszívódást gátló, koleszterint cserélő vagy koleszterintermelést gátló terápia szükséges” – hangsúlyozza Filiczky doktor.

Tudtad-e? A koleszterin az állati eredetű sterolok közé tartozik. Minden sejtünk képes termelni és felvenni is. Szervezetünk fontos zsír jellegű alkotóeleme. Amennyiben nem a szervezet állítja elő, úgy csupán az állati eredetű táplálékokkal vehetjük fel.

Fotó: Profimedia – Red Dot


További cikkeink a témában

synlab

Allergiás? De mégis mire? (x)

Írta:
0

Az allergiás reakciók jól kezelhetőek, ha tudatában vagyunk saját szervezetünk reakcióinak, ugyanakkor esetenként igen súlyos is lehet, ha nem áll rendelkezésre a megfelelő gyógyszer vagy nem ismerjük fel a jelenséget. Szakértőnkkel, Szász Mátéval, a SYNLAB biológusával beszélgettünk az allergiás tünetek tudatosabb kezeléséről és a lehetséges vizsgálatok elvégzéséről.

Kövess Facebook-on!
X