A mögöttünk hagyott szezonban több tavaszi fa is a vártnál korábban virágzott, közülük
A mögöttünk hagyott szezonban több tavaszi fa is a vártnál korábban virágzott, közülük a juhar, a nyár, a nyír és a platán pollenszórása erősebb volt a tavalyinál. A parlagfűszezon szinte ugyanakkor kezdődött, mint 2011-ben. Kezdetben a napi parlagfű pollenkoncentráció 2011-hez hasonlóan alakult, de a száraz, csapadékszegény nyár miatt augusztus közepétől már folyamatosan alatta maradt a tavaly előtti évnek. A tavalyi pollenszezon október közepén ért véget. A tapasztalatokról dr. Páldy Anna, az Országos Környezetegészségügyi Intézet mb. főigazgató-helyettes főorvosa számolt be az Országos Tisztifőorvosi Hivatalban tartott tájékoztatón Budapesten.
A tavaszi pollenszezon alakulását 2012-ben is a hőmérséklet határozta meg. A 2011-es év végén, illetve januárban csak rövidebb, enyhe fagyok voltak, így a mogyoró és az éger pollenszórása már az év első napjaiban elindult. Január végén és februárban viszont a hosszantartó erős fagyok visszavetették a virágzást. A tavaszi fák pollenszórása igazán a márciusi felmelegedés hatására indult el, ez azonban a mogyoró és az éger virágzását már elkésve érte, pollenterhelésük a korábbi éveknél jóval alacsonyabb volt.
A tavaszi szezon csúcsa a tartós felmelegedés hatására március második felére, április elejére tehető. Erre az időszakra esik a juhar, a nyár és a nyír virágzása, csúcsidőszakuk idén korábban volt és erősebb terhelést jelentett, mint 2011-ben. Áprilisban a húsvéti fagyok és a tartósan hűvösebb, csapadékosabb időjárás következtében ismét csökkent a pollenterhelés, az ekkor virágzó fák pollenszórása alacsonyabb volt, mint a korábbi években. Az egyetlen kivétel a platán, melynek virágzása április közepén egy melegebb időszakban tetőzött, az előző éveknél korábban és magasabb országos értékekkel.
Májustól az időjárás a 2011-es évnél szárazabb és melegebb volt. A maximum hőmérséklet már április utolsó napjaiban meghaladta a 30 fokot és a nyár nagy részében is e fölött alakult. Mindez jelentősen csökkentette a kora nyári és nyári időszak pollenterhelését – így a pázsitfűfélék és a nyári gyomok, köztük a csalánfélék pollenszórása is alacsonyabb volt, mint a korábbi években.
A szárazság és a magas hőmérséklet a parlagfű virágzására is erősen hatott. Augusztus első napjaiban az országos napi átlag koncentráció 2011-hez hasonlóan alakult, a hónap közepétől szeptember végéig azonban az előző évinél folyamatosan alacsonyabb volt a napi országos átlagérték. A csúcsidőszak tavaly előtt szinte az egész országban augusztus utolsó napjaira esett, ezzel szemben idén az alacsonyabb értékek miatt az időben széthúzódott. Az egyes állomásokon augusztus 20. és szeptember 6. között mérték a legmagasabb terhelést.
2012-ben Nyíregyházán volt a legmagasabb parlagfű terhelés. A tüneteket okozó és ezen belül is főleg a nagyon magas terhelésű napok száma idén kevesebb volt (országos átlag alapján 55 napból 18 nap), mint a múlt évben.
Téli tünetek
Az utolsó olyan napot, amikor a parlagfű virágpora tüneteket okozó koncentrációban volt jelen október közepén regisztrálták – ezután véget ért a 2012. évi pollenszezon. Az allergiások szempontjából azonban még a tél sem mindig tünetmentes időszak, hiszen a fagymentes, enyhébb időszakokban az allergén gombák – főleg a Cladosporium – koncentrációja időnként megemelkedhet, és elérheti a tüneteket okozó szintet is. A fűtési szezonban pedig a beltéri allergénterhelés révén gyakoribbá válhatnak a penészgomba és poratka által kiváltott allergiás megbetegedések. Ha az előző évhez hasonlóan most is enyhe a december és a január, számítani kell arra, hogy a mogyoró virágzása már januárban elindulhat.
Fotó: Profimedia – Red Dot
 |
 |
 |
 |
 |