Felnőttként az eszünkkel pontosan tudjuk értékelni, ha rendes, szerető szülők, nagyszülők vettek körbe minket
Felnőttként az eszünkkel pontosan tudjuk értékelni, ha rendes, szerető szülők, nagyszülők vettek körbe minket gyermekkorunkban, és ilyenkor mindig hálával telt szívvel gondolunk rájuk. Közben pedig nem is sejtjük, hogy nemcsak mentális egészségünkre voltak nagy hatással felmenőink, hanem később, akár felnőttkori fizikai állapotunkra is. Pedig így van: egy jó gyermekkor, akár évtizedekig is védelmet nyújthat a szívünknek, főleg nők esetében – legalábbis erre a következtetésre jutottak amerikai kutatók.
Nyugodt gyermekkort!
A vizsgálat során a tudósok azt tapasztalták, hogy azoknál a középkorú nőknél, akik hétéves korukban hajlamosak voltak a szorongásra és az aggódásra, 31 százalékkal nőtt meg valamilyen szív- és érrendszeri betegség felbukkanásának kockázata, mint egyébként. A férfiaknál ugyanakkor ez az arány jóval kevesebb, mintegy 17 százalékos – olvasható a Journal of Epidemology and Community Health című folyóiratban közzétett tanulmányban.
A felméréshez 317 olyan, negyvenes éveit taposó felnőttet vizsgáltak meg, akiket már gyermekkorukban is bevontak a kutatásba. Kiderült, hogy azoknál a nőknél, akik kisgyerekként sokat aggódtak, 3,2 százalékról 4,2-re növekedett annak az esélye, hogy a következő tíz évben szívrohamot vagy agyi érkatasztrófát szenvednek el, míg a férfiaknál 7,3 százalékról 8,5-re emelkedett a rizikó.
A kutatók ugyanakkor megvizsgálva a nyugodt, boldog gyerekkor hosszú távú hatását is, épp ellenkező előjelű összefüggést fedeztek fel, bár hangsúlyozzák, hogy a lehetséges összefüggés nem olyan egyértelmű, mint a kockázatok esetében volt. Azaz, azoknak a szív- és érrendszere, akik gyermekként kedvező élményeket éltek át, így például jobban tudtak összpontosítani vagy odafigyeltek környezetükre, azok felnőttkorukban jobb állapotban voltak társaiknál.
Légy résen!
Ám annak ellenére, hogy a felmérés meggyőző erejűnek tűnik, egyes tudósok – így a Brit Szívalap vezető szakértője is – úgy vélik, hogy további kutatások szükségesek annak egyértelmű megállapításához, hogy valóban van kapcsolat a gyerekkori érzelmi állapot és a kardiovaszkuláris betegségek magasabb felnőttkori kockázata között. „Mivel az összefüggést igazoló biológiai mechanizmust valóban nem ismerjük még, így annak feltárásához újabb vizsgálatokat kell végezni”- ismerte el az amerikai kutatás vezetője, Allison Appleton is.
Fotó: Profimedia – Red Dot
 |
 |
 |
 |
 |