Csíráztass, de jól!

Mínusz 5 kg egy hét alatt!

Étkezési jelentőségük

Tápérték tekintetében a csírák nem mindig kelnek versenyre kifejlett növénytársaikkal, bár általában a maghoz képest gazdagok könnyen emészthető, bontott tápanyagokban. Mennyiségileg igen sokat kellene belőlük fogyasztanunk, ha például egyes vitaminokból napi szükségletünket csírákkal szeretnénk fedezni. Mindemellett színesíthetik, ízben gazdagíthatják étrendünket, hozzájárulhatnak tápanyagbevitelünk kiegyensúlyozottabbá tételéhez a friss zöldségfélékben szegény időszakokban. S bár nyers fogyasztásuk általában nem javallott, egyrészt, mert hiába a gondos kezelés, csak minimalizálni lehet a bakteriális szennyeződést, másrészt a legtöbb gabona és hüvelyes magjában és csírájában megtalálható antinutritív anyagok miatt. Ezt hőkezeléssel, forró gőzöléssel, forralással, főzéssel, hirtelen sütéssel  oldhatod meg.

Fő a biztonság

1. Csíráztatásnál mindenképp figyelj arra, hogy megbízható forrásból származó, akár saját magad által szárított, friss, egészséges magokat használj. (Kerüld a csávázott mezőgazdasági vetőmagokat, mert azok nem alkalmasak evésre.)

2. Távolítsd el a hibás szemeket. A fényezett, felezett, sugárkezeléssel fertőtlenített magvak és a töretek nem csíráznak ki.

3. Csíráztatásnál sose keverd a különböző méretű, fajtájú magokat!

4. Használj lyukas aljú csíráztató tálkát. Ezek fertőtlenítettek, így biztonságosak. (Ha betartod a higiéniát, használhatod a „befőttes üveges módszert” is, de a szennyeződés miatt jobb, ha földben nem csíráztatsz!)

5. Ültetéskor figyelj arra, hogy ne pangjon a víz és biztosítsd a szellőzést.

6. Ha már mindent beszereztél és előkészítettél, fertőtlenítsd a magokat, hogy elkerüld a csírákkal összefüggő élelmiszer-fertőzéseket. Az otthoni fertőtlenítéshez használd a citromlé és ecet keverékében való áztatást, amit a forró vizes, alapos öblítés követ. Ez függ a vízhőmérséklettől és a magtól is. (A mustár, a rukkola és a zsázsa magjait például elég rövid ideig áztatni, egyszer öblíteni és csírázásig permetezve nedvesíteni.) Az áztatásra és az öblítésre a legjobb a kicsit kemény, városi ivóvíz, mert a benne található ásványi anyagok részben megkötik a héj keserű anyagait, ráadásul a mag sem veszít ásványi anyag tartalmából és a csírázást gátló anyagok részben ki is oldódnak a magból.

8. A lyukas csíráztató tálban emeletenként csak egy rétegben legyenek a magok, és a befőttes üvegben is maradjon hely a növekedő csíráknak, naponta 2-3 alkalommal öblítsd át őket tiszta, hideg vízzel, a selejtet pedig dobd ki! 

9. Légy tisztában vele, hogy a növényednek milyen az ideális csírázási hőmérséklete, mert a meleg csak egy bizonyos határig serkenti a növekedést.

10. Magtól függ a csírázási idő is, ami 2 nap – 2 hét között változik. A pár milliméteres csíra már megfelelő: ekkor a legideálisabb a csírázó mag tápanyagtartalma a fogyasztásra.

11. A nagyobb méretű magokat (pl. babfélék) sötétben, a kisebbeket (a búzaszemnyi és kisebb) indirekt fényben érdemes csíráztatni. A hüvelyesek csírái fényen, túl hosszúra nőve megkeseredhetnek.

12. A csírákat soha ne egyék nyersen a várandósok, az 5 év alattiak vagy 60 év  fölöttiek, illetve a legyengült immunrendszerűek, de mi magunk se vendéglátó-helyen! Ha boltban vetted, ellenőrizd a frissességét, míg a házilag csíráztatott magokat az utolsó, alapos öblítés és leszárítás után, hűtőben, 5°C körüli hőmérsékleten legfeljebb 2-3 napig tárolhatod biztonságosan.

Fotó: Profimedia – Red Dot