Sokszor keverjük őket, pedig a baktériumok és a vírusok szinte csak abban hasonlítanak egymásra, hogy megbetegíthetnek bennünket. Ha megismerjük működésüket, felépítésüket, megérthetjük azt is, miért nem hatásos az antibiotikum vírusfertőzés ellen.
A vírusokról és a baktériumokról a legtöbb laikus tudja, hogy szabad szemmel nem láthatók, csaknem mindenhol előfordulnak, és számos betegség írható a számlájukra. Rengeteg fajtájuk van, sok közülük már akkor létezett, amikor nem volt náluk nagyobb teremtmény a Földön. De vajon miben különböznek egymástól, ha hasonló tünetekkel járó betegségeket is produkálhatnak?
Az egyik leglényegesebb eltérés a felépítésükben rejlik. A baktériumok testének nagy részét az örökítő anyagot is tartalmazó citoplazma teszi ki, amelyet sejtfal vesz körbe. A vírusok jóval kisebbek, mint a baktériumok. Nincs citoplazmájuk, sejtfaluk, az örökítő anyagukat egy külső fehérjeburok védi. A vírusok – a baktériumokkal ellentétben – nem táplálkoznak, nincs anyagcseréjük, és önállóan nem képesek szaporodni sem; sokkal inkább nevezhetők élettelen, szerves részecskéknek, mint élőlényeknek.
Célzott védekezés
Felmerülhet a kérdés, hogy ha a vírusok nem tudnak szaporodni, hogyan sokszorozódnak? A vírusnak a reprodukcióhoz egy gazdasejtre van szüksége. A gazdasejt felveszi a vírust, ezzel együtt annak örökítő anyagát is. A vírus átprogramozza a gazdasejtet, és arra kényszeríti, hogy a saját életműködéséhez szükséges fehérjék helyett a kórokozó fehérjéit termelje. Ezzel maga a gazdasejt kezdi megsokszorozni a vírust.
Mivel a vírusok és a baktériumok nagyon eltérők egymástól, az ellenük való védekezéshez is különböző hatásmechanizmussal rendelkező gyógyszerek szükségesek.
Az antibiotikumok gátolják a baktériumban végbemenő biokémiai folyamatokat, így magát a kórokozót pusztítják el. A vírusban azonban semmilyen biokémiai folyamat nem játszódik le, ezért az antibiotikum teljesen hatástalan lesz vele szemben. A vírusok elleni szerek – a virosztatikumok – többféle hatásmechanizmussal működnek. Egyesek megakadályozzák a kórokozó gazdasejtbe való bejutását, mások meggátolják, hogy a gazdasejt átálljon a vírustermelésre.
Árulkodó tünetek
Egyértelműen csak laboratóriumi vizsgálattal deríthető ki, hogy vírus vagy baktérium áll-e a téli szezonra jellemző megfázásos megbetegedések mögött. A betegség lefolyásából vagy a tünetekből azonban az orvos jó eséllyel meghatározhatja, milyen kórokozó gyengítette le a szervezetet.
| Vírusfertőzés | Bakteriális fertőzés | |
| lefolyás | 3–8 napa kezdeti kínzó tünetek pár nap múlva csillapodnak | 5–14 napegyre romló egészségi állapot |
| orr- és garatváladék | híg, áttetsző | sűrű, sárgás, zöldes színű |
| testhőmérséklet | hőemelkedés, esetenként 38 Celsius-fok körüli láz | magas láz |
| tünetek | fej-, izom-, torok-, ízületi fájdalom, izzadás, hidegrázás, általános rosszullét | megduzzadt nyirokcsomók, egy-egy helyre koncentrálódó, erős fájdalom (pl. fülben, garatban), tüszős torok |
Fotó: 123RF
A cikk a Nők Lapja Egészség magazinban jelent meg.
 |
 |
 |
 |
 |