A dolgozók szerint a munkahelynek kell tennie azért, hogy egészséges környezetben dolgozhassanak, ám ha az alkalmazottak szemlélete nem egészségtudatos, akkor a munkaadó hiába próbálkozik jobbnál jobb programokkal. „Az optimális egészségi állapot úgy érhető el, hogy életkorunknak és nemünknek megfelelően növeljük fizikai és szellemi képességeinket, fejlesztjük a változó élet- és munkakörülményekhez szükséges alkalmazkodóképességünket, fokozzuk erőtartalékainkat és […]
A dolgozók szerint a munkahelynek kell tennie azért, hogy egészséges környezetben dolgozhassanak, ám ha az alkalmazottak szemlélete nem egészségtudatos, akkor a munkaadó hiába próbálkozik jobbnál jobb programokkal.
„Az optimális egészségi állapot úgy érhető el, hogy életkorunknak és nemünknek megfelelően növeljük fizikai és szellemi képességeinket, fejlesztjük a változó élet- és munkakörülményekhez szükséges alkalmazkodóképességünket, fokozzuk erőtartalékainkat és új egyéni teljesítményeket érünk el a munkában és az élet más területein” – olvashatjuk az Egészségügyi Világszervezet (WHO) munkahelyekre vonatkozó ajánlásában.
A munkahelyeken zajló egészség-fejlesztésnek túl kell mutatnia a tradicionális foglakozás-egészségügyi ellátáson és az egészségfejlesztési stratégiákon. Nem elegendő a biztonságos fizikai környezet megteremtése és az egészséget támogató életvitel kialakítása. A munkahelyi egészség növelését célzó erőfeszítéseknek meg kell határozni és figyelembe kell venni az alapvető szociális, pszichológiai és a fizikai tényezőket egyaránt – áll az Egészségesebb Munkahelyekért Egyesület egyik tanulmányában.
Az egészséges munkavállaló tőke
A magyar társadalom minden harmadik tagja a vitális kimerültség állapotában van. Ezt a jelenséget hívják „presenteeism”-nek, amikor a munkavállalók mentálisan vagy fizikailag kimerült állapotban végzik a munkájukat. Nem annyira nyilvánvalóan észlelhető ez, mint a hiányzás, de a munkavégzésre gyakorolt káros hatásai hasonlóak. A pénzügyi igazgatóknak ezért legtöbbször vagy tudomásuk sincs a jelenségről, vagy nem foglalkoznak a fentiek gazdasági jelentőségével. A munkavégzés minősége nagymértékben függ a jó közérzettől, illetve az annak hátterében meghúzódó egészségi állapottól – mutatott rá dr. Somody Imre a Skull Oktató és Tanácsadó Kft Tréning és Tanácsadás Selfness rendezvényén. Az egészséges humántőke háromszorosan-ötszörösen megtérülő befektetés.
A munkaadó érdeke, hogy egészséges és egészségtudatos embereket alkalmazzon – vélekedik Hargitai Andrea, a Skull ügyvezető igazgatója. A nagyvállalatok közül sokan tesznek ezért különböző munka- és egészségvédelmi programokkal, prevencióval, saját járóbeteg szakrendelő működtetésére is van példa. Az a munkavállaló pedig, aki meg tud küzdeni a stresszel, nyomással, és kezelni tudja a nehéz szituációkat, jobban tud teljesíteni.
Elkötelezetté kell tenni a dolgozót
Jó egészségfejlesztési programot azonban csak szemléletváltással érhet el egy cég: ha az alkalmazottakat nem „serkenti” arra, hogy egészségesebben éljenek, akkor hiába ad konditerem-bérletet béren kívüli juttatásként, vagy rendez be masszírozó szobát, vetet fel reformétkeket a menza étlapjára – nem fogják igénybe venni.
A munkavállalók egészségi állapotáért a munkáltató is felelős, akinek egyben támogatnia kell munkavállalói egészségének megőrzését – derül ki a Nestlé frissdiplomások körében végzett felmérésének eredményeiből. A mozgásszegény életmód, a látásromlás, és a megengedettnél nagyobb mértékű alkoholfogyasztás azok az elsődleges, egészséggel kapcsolatos problémák, amelyekre a pályakezdők szerint a munkahely leginkább hatással van. Érdekes azonban, hogy a munkavállalók közérzetét és teljesítményét egyaránt befolyásoló stressz az említett problémákat tartalmazó lista végén található.
A cikk folytatását elolvashatod a profession.hu oldalán!
 |
 |
 |
 |
 |