Az eseményt az Európai Méhnykrák Megelőzési Hét alkalmából tartották, amelyet január 24-30. között immár negyedik alkalommal hirdette meg az Európai Méhnyakrák Szövetség (ECCA). Az idén több más daganatos betegségekkel foglalkozó szervezet is csatlakozott kezdeményezéshez, amelynek célja felhívni a figyelmet a méhnyakrákra és annak megelőzésére. A méhnyakrák a 45 év alatti nők körében a második leggyakoribb […]
Az eseményt az Európai Méhnykrák Megelőzési Hét alkalmából tartották, amelyet január 24-30. között immár negyedik alkalommal hirdette meg az Európai Méhnyakrák Szövetség (ECCA). Az idén több más daganatos betegségekkel foglalkozó szervezet is csatlakozott kezdeményezéshez, amelynek célja felhívni a figyelmet a méhnyakrákra és annak megelőzésére.
A méhnyakrák a 45 év alatti nők körében a második leggyakoribb daganatos megbetegedés, amelyet a HPV magas kockázatú típusai okozzák. Leggyakrabban – a megbetegedések 70 százalékában – a 16-os és 18-as törzs okoz méhnyakrákot. A kór általában észrevétlenül alakul ki, a tünetek már csak akkor jelentkeznek, amikor a betegség előrehaladott állapotban van. Európában évente hatvanezer nő betegszik meg e halálos kórban, s felük életét veszíti. Kelet-Európában jóval magasabb a megbetegedések és a halálozások száma, a kontinens nyugati részén ugyanis jóval fejlettebb szűrő és oltási programok működnek, amelyekkel elérték, hogy a nők és a serdülő lányok többsége figyel erre a súlyos problémára.
Magyarországon évente 1200 friss méhnyakrákos esetet regisztrálnak, s ötszázan halnak meg. A magyar lányoknak születéskor nyolcszor magasabb az esélye a méhnyakrákra, mint osztrák kortársaiknak, s 11-szer nagyobb a valószínűsége a halálos kór kialakulására, mint a Finnországban élőknél.
Ezzel kapcsolatban Csermely Tamás, a Magyar Nőorvos Társaság Gyermeknőgyógyász Szekciójának elnöke rámutatott, hogy a magyar nők 26-28 százaléka vesz részt rendszeresen a szűréseken.
Koiss Róbert nőgyógyász-onkológus azt emelte ki, hogy méhnyakrák minden nőt érinthet, hiszen a kutatások szerint az aktív szexuális életet élő nők 80 százaléka élete során legalább egyszer megfertőződik humán papillomavírussal. A szűrővizsgálatok azonban nem adnak százszázalékos védettséget, ezen segít a HPV-oltás, amelyet szexuálisan már aktív nőknél is alkalmazni kell. “Eddig mindenki a tinédzserekre fókuszált, nagyon helyesen, hiszen az oltás azokat hívatott megvédeni, akik még nem fertőződtek meg. A HPV azonban olyan típusú vírusfertőzés, amely újból és újból visszatérhet a szexuálisan már aktív nőknél. Ez indokolja az oltás elvégzését” – hangsúlyozta Koiss Róbert, egy uniós követéses vizsgálat eredményeit ismertetve.
Csaknem tizenkilenc ezren vettek részt hét uniós országban, köztük Franciaországban, Hollandiában, Nagy-Britanniában, Németországban, Spanyolországban. Az átlagos nyomon követés időtartama 39,4 hónap volt. “Azt vizsgálták, hogy a vakcina milyen védelmet nyújtott az oltóanyagban lévő vírustörzsekkel szemben a fiatal, szexuálisan már aktív nőknél, függetlenül attól, hogy milyen volt a HPV-teszt eredménye. Az derült ki, hogy a kontrollcsoporthoz képest a súlyos fokú, rákot megelőző állapot kialakulásának kockázata 87 százalékkal csökkent, a méhnyakon végzett műtéti beavatkozások száma pedig 78,8 százalékkal volt alacsonyabb” – emelte ki Koiss Róbert.
Horváth Szabolcsné, az Egészséges Ifjúságért Alapítvány társelnöke a tavaly szeptemberben elindított Anya-lánya programot (www.anyalanya.hu) ismertette, amely a nők körében keringő tévhiteket hivatott eloszlatni. Tájékoztatása szerint tavaly Geszler Dorottya, Détár Enikő és Zoltán Erika állt az Anya-lánya program élére, munkájuk révén sikerült felkelteni a nagyközönség figyelmét, több ezren látogattak a weboldalra. A kezdeményezéshez most Ördög Nóra műsorvezető és Szabó Tünde olimpiai-, világ- és Európa-bajnoki ezüstérmes úszó is csatlakozott.
Forrás: MTI
 |
 |
 |
 |
 |