Vannak nők, akiknél vagy nem jön létre terhesség, vagy bár sikerül a fogantatás, az rendszerint vetélésekkel végződik. Ekkor a pár vagy feladja a próbálkozást, mert nem szeretne elszenvedni még egy csalódást, vagy reprodukciós központba megy.
Szélessy Zsuzsanna hematológus főorvos, a Trombózisközpont munkatársa szerint sajnos a meddőségi kivizsgálásoknál máig indokolatlanul kevés figyelmet fordítanak a véralvadási zavarok kizárására, pedig igen gyakori, hogy ez áll a sikertelenség hátterében.
Nem csak mélyvénás trombózist okozhat a véralvadási zavar
Egészséges szervezetnél a véralvadás és a vérzékenység kényes egyensúlyban van, és amennyiben a mérleg nyelve átbillen valamelyik oldal irányába, úgy fokozott vérrögképzőség, illetve vérzékeny állapot alakul ki. Előbbinek gyakori szövődménye a mélyvénás trombózis, és az ebből adódó tüdőembólia. Ezzel a veszéllyel bár sokan tisztában vannak, azt már kevesebben tudják, hogy a probléma bizony teherbeesési nehézségeket és ismétlődő vetéléseket is okozhat.
A várandóság során a szervezet olyan változásokon megy keresztül, melyek során ‒ az alvadási faktorok aktivitásának növekedése és az alvadást megakadályozó fehérjék csökkenése miatt ‒ a véralvadás fokozódása jön létre fiziológiásan. Ennek a célja az, hogy szüléskor a kismama nehogy elvérezzen. Ám ez magában hordozza azt a veszélyt, hogy a terhesség alatt és a gyermekágy idején veszélyes vérrögök alakulhatnak ki az arra hajlamosaknál ‒ magyarázza Szélessy Zsuzsanna hematológus főorvos, aki a paciensek visszajelzése alapján elnyerte a Trombózisközpont Év Kiváló Orvosa díjat.
A szakértő hozzátette, hogy a fokozott vérrögképződési hajlam a mélyvénás trombózison kívül szerepet játszik a sorozatos vetélésben, koraszülésben is. Vérrögök ugyanis a test bármely részén kialakulhatnak, így a placenta ereiben is ‒ ha ez bekövetkezik, úgy a magzat tápanyag- és oxigénellátása zavart szenved, melynek végzetes következményei lehetnek.
Lombik program előtt nem kötelező a véralvadási zavar vizsgálata
Sajnos hazánkban sem a meddőségi kivizsgálás alkalmával, sem a lombik program megkezdése előtt nem általános protokoll a véralvadási zavar, vagyis a fokozott trombóziskészség (trombofília) vizsgálata. Éppen ezért sokaknál nem is oldódik meg a vetélések, sikertelen próbálkozások problémája, még mesterséges megtermékenyítés útján sem, hiszen vérrögök ilyen esetben is keletkezhetnek. Éppen ezért, ha trombofília okozta eddigiekben a sorozatos katasztrófákat, úgy az egyetlen megoldás a véralvadásgátló kezelésben rejlik – ráadásul ekkor nagy eséllyel természetes úton történt fogantatás is létrejöhet, így az IVF elkerülhető.
A véralvadási zavar vérvétellel igazolható
A trombofília vizsgálat vérvétel útján történik, melynek keretein belül fény derülhet az olyan genetikai mutációkra, mint pl. a Leiden-mutáció, F.II 20210-mutáció, a Protein S/C , ATIII , vagy ritkábban az F.XII, F.XIII alacsony szintje, vagy az MTHFR-mutáció, magas homocisztein szinttel. Amennyiben bebizonyosodik a probléma, úgy megfelelő véralvadásgátló kezeléssel, a hiányzó faktorok pótlásával, egészséges kisbabának adhat életet a gyermekre vágyó nő. Ebben az esetben azonban már a teherbeesés előtt, illetve a terhesség bekövetkeztével meg kell kezdeni a szükséges terápiát. A véralvadásgátló kezelést (vagy a hiányzó faktor pótlását) még a szülés után is folytatni kell, a gyermekágy végéig mindenképp, illetve szakember által meghatározott ideig.
Forrás: Orientpress
 |
 |
 |
 |
 |