A gyümölcsöket általában az egészséges életmód alapköveinek tartjuk, de nem mindegyik annyira ártatlan, mint hinnénk. Van néhány, amely túl sok cukrot, savat vagy vegyi anyagot tartalmaz ahhoz, hogy valóban jót tegyen a szervezetnek.
A legtöbben nap mint nap fogyasztunk gyümölcsöt abban a hitben, hogy ezzel csakis az egészségünknek kedvezünk. Azonban nem minden gyümölcs egyforma: vannak olyanok, amelyek túlzott fogyasztása inkább árt, mint használ. A probléma legtöbbször a cukortartalomban, a savasságban vagy a feldolgozás módjában rejlik.
Az egyik legnagyobb bűnös a szőlő. Bár tele van antioxidánsokkal, rendkívül magas a természetes cukortartalma, így gyorsan megemeli a vércukorszintet. Cukorbetegeknek, inzulinrezisztenciával küzdőknek különösen érdemes mértékkel fogyasztaniuk. Ugyanez igaz a banánra is, ami ugyan kiváló káliumforrás, de magas kalóriatartalma miatt a diétázók rémálma lehet.
A szárított gyümölcsök – például az aszalt sárgabarack, mazsola vagy datolya – szintén megtévesztőek. Egy maréknyi adagban akár annyi cukor is lehet, mint egy szelet csokoládéban. Ráadásul gyakran kénnel kezelik őket, hogy tovább elálljanak, ami érzékenyeknél puffadást, fejfájást vagy bőrproblémákat okozhat.
Sokan nem tudják, de a citrusfélék túlzott fogyasztása is gondot okozhat. A narancs, citrom vagy grapefruit magas savtartalma irritálhatja a gyomor nyálkahártyáját, hosszú távon pedig fogzománc-erózióhoz vezethet. Ugyanígy a gyümölcslevek – még a 100%-osak is – gyakran tartalmaznak túl sok cukrot, miközben a rostokat eltávolítják belőlük, így nem laktatnak, és gyorsan megemelik a vércukorszintet.
Végül, bár egzotikus finomság, a mangó és az ananász is a „rejtett cukorbombák” közé tartozik. Ezek a gyümölcsök tele vannak fruktózzal, ami nagy mennyiségben a májban zsírrá alakulhat.
Összességében tehát a gyümölcsfogyasztás továbbra is fontos része az egészséges étrendnek, de a kulcs a mértékletesség. A legjobb, ha szezonális, helyi gyümölcsöket választunk, frissen fogyasztva, és kerüljük a túlzottan édes, feldolgozott formákat. Mert ami természetesnek tűnik, az sem mindig egyenlő azzal, hogy egészséges.

