Az okostelefonok piaca napról napra bővül: a teljes magyar mobiltelefon állomány 15%-a, azaz kb. 1,5 millió telefon tekinthető okostelefonnak – derül ki a GKIeNet kutatásából. Ehhez a térhódításhoz több feltételnek kellett egy időben teljesülnie. Király István, a Magyar Telekom marketing vezérigazgató-helyettese szerint „a technikai feltételek és az emberi igények együttesen tették le az okostelefonok sikerének […]
Az okostelefonok piaca napról napra bővül: a teljes magyar mobiltelefon állomány 15%-a, azaz kb. 1,5 millió telefon tekinthető okostelefonnak – derül ki a GKIeNet kutatásából. Ehhez a térhódításhoz több feltételnek kellett egy időben teljesülnie. Király István, a Magyar Telekom marketing vezérigazgató-helyettese szerint „a technikai feltételek és az emberi igények együttesen tették le az okostelefonok sikerének alapkövét. Ehhez járultak hozzá a hétköznapok során jól használható alkalmazások; ilyen például a műsorújság-applikáció, melynek segítségével gyakorlatilag bárhonnan felvehetünk tetszőleges tévéműsorokat úgy, hogy a készülék, mint egy távirányító, kapcsolatba lép az otthoni IPTV set-top-box-szal.”
A készülékek által biztosított lehetőségek okos használata alapjaiban változtathatja meg a tulajdonosok mindennapi életét. Belső Nóra pszichiáter szerint a gyors információszerzés- és megosztás komoly versenyelőnyt jelent a munka világában, de a magánéletre is pozitív hatást gyakorol. „Ma már minden fontos kommunikációs csatornán folyamatosan elérhetőek vagyunk, ami főnökeink, ügyfeleink szemében a megbízhatóságot jelenti. A privát életben is számtalan lehetőséget teremt az eszköz: megkönnyíti döntéseinket például egy étterem 
kiválasztásánál, vitákat dönt el a tények gyors ellenőrzésével, vagy segít a kikapcsolódásban különböző szórakoztató funkciók, alkalmazások révén.” Ugyanakkor az okostelefonokkal okosan kell bánni: bár a mobiltelefon a mindennapi élet megszokott kelléke, az, hogy mire használják például a gyermekek, elsősorban attól függ, hogy mit látnak a szüleiktől.
Az okostelefonok megoldást jelenthetnek a XXI. század egyik legnagyobb kihívására: elterjedésük nagy szerepet játszhat a digitális szakadék, az információkhoz való hozzáférés egyenlőtlenségeinek csökkentésében. Ságvári Bence szociológus szerint a digitális írástudás szintje szorosan összefügg az internethasználattal. Azok számára, akik anyagi, vagy más okokból eddig nem használták az internetet, az egyre csökkenő készülék- és tarifaárak miatt elérhető közelségbe kerül a világháló, és ezzel elindulhatnak egy olyan úton, amelynek során lépésről lépésre csökkenthetik lemaradásukat.
Az emberek közti kommunikációban már most kézzelfogható változást hozott az okostelefonok megjelenése. A Nyíri Kristóf filozófus nevével fémjelzett, tíz éven át tartó kutatás szerint az okostelefonok segítségével intenzívebben éljük meg jelenünket. Megjelent egy új társadalmi csoport is, a mobil nomádok, akik bármikor elérhetőek és szinte bárhol, akár mozgás közben is tudnak dolgozni. „Egy fejlődő gazdaságban a mobiltelefon-ellátottság minden 10 százalékos emelkedése plusz egy százalékkal növeli az adott állam GDP-jét” – teszi hozzá a filozófus.
A 2010 év végi adatok szerint hazánkban idén karácsonykor már minden harmadik eladott új készülék okostelefon volt. A világpiaci trendeket figyelve az elemzők 2011 harmadik negyedévére jósolják az okostelefon-forradalom nemzetközi fordulópontját: feltételezhetően ekkor már az újonnan vásárolt készülékek 50 százaléka ebbe a kategóriába fog tartozni. Az okosmobil-penetráció növekedésének tempóját látva 2011 az egyre kedvezőbb áron elérhető okostelefonok, valamint az ezekhez tartozó alkalmazások éve lesz.
Forrás: GKIeNET – T-Mobile: Jelentés az internetgazdaságról, 2011. január; Mobilvilág, A kapcsolat és közösség új élményei; összeállította: Nyíri Kristóf, Budapest 2010, Magyar Telekom Nyrt.; GKIeNET; Nielsen
 |
 |
 |
 |
 |