A vér egész testünkben megtalálható, mert érrendszerünk teljesen behálóz bennünket: a vér az ember „üzemanyaga”. A véradás mindamellett, hogy egészséges, 3 ember életét mentheti meg. Az alábbiakban Dr. Nagy-László Nóra, a Budai Egészségközpont foglalkozás-egészségügyi szakorvosa ismerteti velünk a legfontosabb tudnivalókat a vérről és a véradásról. „A gyógyításhoz szükséges vér sajnos semmi mással nem pótolható, így […]
A vér egész testünkben megtalálható, mert érrendszerünk teljesen behálóz bennünket: a vér az ember „üzemanyaga”. A véradás mindamellett, hogy egészséges, 3 ember életét mentheti meg. Az alábbiakban Dr. Nagy-László Nóra, a Budai Egészségközpont foglalkozás-egészségügyi szakorvosa ismerteti velünk a legfontosabb tudnivalókat a vérről és a véradásról.
„A gyógyításhoz szükséges vér sajnos semmi mással nem pótolható, így egy-egy beteg számára valóban az életet jelenti. Egy műtét során akár több liter vért is fel kell használni, és sajnos van, amikor az orvosoknak szembe kell nézniük azzal a ténnyel, hogy maga az orvosi tudás kevés, ha nincs megfelelő mennyiségű és csoport-azonos vér készleten” – mondta a doktornő.
Miből is áll a vér és miért fontos?
A vérnek 4 fő alkotóeleme van: a vörösvérsejt, a fehérvérsejt, a vérlemezke és a vérplazma, mely a vér folyékony alkotóeleme. A vörösvérsejtek fő feladata a szövetek, sejtek oxigénnel történő ellátása, illetve a sejtekben keletkezett szén-dioxid eljuttatása a tüdőbe. Az összes fehérvérsejt-típus együttes működése az, amely a fertőzésekkel szemben kialakult komplex választ hoz létre. A vérlemezkék megfelelő működése és száma elengedhetetlen a véralvadáshoz. A vércsoportokat kétféleképpen különböztethetjük meg: AB0 szerinti és RH szerinti csoportosítás. Ennek a vérátömlesztésnél van fontos szerepe, hiszen a pácienseknek csoport-azonos vért kell kapniuk. Egy felnőtt emberi szervezetben körülbelül 5 liter vér található, a véradás során körülbelül 4,5 decilitert vesznek le, ez nem jelent nagy megterhelést egy egészséges szervezet számára.
A véradás
A véradás mindamellett, hogy életeket ment, szűrővizsgálat is egyben. Véradó az lehet, aki egészséges, betöltötte a 18. életévét, de még nincs 65 éves, és testsúlya meghaladja az 50 kilogrammot. A véradások száma évenként maximálva van: nők évente háromszor, férfiak évente ötször adhatnak vért és két véradás között minimum 56 napnak kell eltelnie. A véradást orvosi vizsgálat előzi meg, mely során többek között ellenőrzik a vérnyomást, a hemoglobin szintet (ezzel kiszűrik az esetleges vérszegénységet), beazonosítják a vércsoportot, és amennyiben az orvos alkalmas minősítést ad, már csak az adományozás van hátra. A véradás előtt nagyon fontos, hogy kellő mennyiségű folyadékot fogyasszunk, mert ez segít a véradás alkalmával levett plazma pótlásában, és ha megfelelő mennyiségű folyadék van a szervezetben, az erek teltebbek, a véna jobban látható, így gyorsabb a vérvétel.
A véradás után
Az Országos Vérellátó Intézet munkatársai a mintacsövekbe levett vért minden alkalommal megvizsgálják függetlenül attól, hogy a véradó hányszor adott már vért. A kötelező tesztek, amelyeket mindenképpen ellenőrizni kell: a HIV, a Hepatitisz-B vírus, a Hepatitisz-C vírus, a szifilisz kimutatás és a vércsoport meghatározás. Azokból a mintákból, amelyek tökéletesnek minősültek, vörösvérsejt-koncentrátum, plazmakészítmények és vérlemezke-koncentrátum készül, így egy egység teljes vér 3 beteg életén segíthet.
Forrás: Budai Egészségközpont
 |
 |
 |
 |
 |