A dietetikus a táplálkozástudomány területén megszerezett ismereteit, többek közt az egészséges egyének, valamint csoportok egészségnevelése céljából alkalmazza. A megszerzett diplomával a dietetikusok – akik ma, ezen a területen a legmagasabban képzett szakemberek – végzettségüknek megfelelően különböző munkaterületeken dolgozhatnak. Társadalmi szerepük jelentős a prevenció – főként a táplálkozással összefüggő betegségek megelőzése –, az egészségmegőrzés és az […]
A dietetikus a táplálkozástudomány területén megszerezett ismereteit, többek közt az egészséges egyének, valamint csoportok egészségnevelése céljából alkalmazza. A megszerzett diplomával a dietetikusok – akik ma, ezen a területen a legmagasabban képzett szakemberek – végzettségüknek megfelelően különböző munkaterületeken dolgozhatnak. Társadalmi szerepük jelentős a prevenció – főként a táplálkozással összefüggő betegségek megelőzése –, az egészségmegőrzés és az egészségtudatos életmódra nevelés területén. Mivel a prevenció egészségügyi, gazdasági és társadalmi haszna sem vitatható, ezért a lakosság számára fontos lenne elérhetővé tenni a konzultáció lehetőségét a dietetikussal az alap- és szakellátásban, és az ehhez szükséges feltételrendszert (tárgyi, személyi, finanszírozási) megteremteni az egészségügyi döntéshozóknak.
Egészséges táplálkozás megvalósítása
Napjainkban sokféle, egészséges életmódra, egészséges táplálkozásra vonatkozó ígérettel, bizonytalan eredetű, ámde „biztos”-nak deklarált módszerekkel, misztikus „gyógymódokkal”, sokszor egymásnak teljes mértékben ellentmondó információval találkozunk. Ebben az olykor kaotikus állapotban a dietetikus prevenciós munkája során segíti – kibogozni, kiválasztani, eldönteni, megtanulni, végrehajtani, betartani, megtartani – az egyént, a közösséget (család) az egészség megőrzésében, elérésében.
A megvalósítás során a dietetikus egyik leggyakoribb tevékenysége és munkájának alapja az egyéni vagy szervezett, csoportos tanácsadás, kommunikáció a kliensekkel, ami történhet szóban (pl. interjú, megbeszélés, párbeszéd, előadás, magyarázat, tájékoztatás) és írásban (levélben, e-mailben, írásos tanácsadás keretében, étlaptervezés formájában), gyakran kombinált formában, amely a következő elemeket tartalmazza, tartalmazhatja:
• Táplálkozási és általános anamnesis (az előző időszak táplálkozási jellemzőinek és egészségi állapotának a leírása).
• Tápláltsági állapotfelmérés (testtömeg, testmagasság, derék- és csípőkörfogat, testzsírszázalék mérése, testtömeg-index kiszámítása).
• A táplálkozási és tápláltsági kockázat értékelése.
• Táplálkozási tanácsadás (egyéni és csoportos) és konzultáció (gyakorlatias tanácsok, praktikák, bevásárlási oktatás, ételkészítési műveletek betanítása).
• Étrendi anamnézis (étrendi napló) elemzését követően étrend, életmód módosításra vonatkozó tanácsok.
• Egyénre szabott étrendek kidolgozása, összeállítása (igény szerint receptgyűjtemény, a legfontosabb élelmiszerek tápanyag-összetételét bemutató táblázatok).
Magyarország lakosságának egészségügyi helyzete indokolja, hogy a dietetikus szakma előtérbe kerüljön, hiszen a dietetikus táplálkozástudományi ismeretei – egészségpedagógia, élelmiszerkémia, biokémia, élelmiszerismeret, ételkészítési technológia, táplálkozáspszichológia, táplálkozáspolitika, epidemiológia, élelmezési menedzsment – széleskörű, tudományos bizonyítékokra épülnek.
Egészségmegőrző tevékenység esetén az egészséges táplálkozás általános javaslatai módosulnak, kiegészülnek, attól függően, hogy kinek segít a dietetikus az egészségtudatos étkezés megvalósításában.
Mások az igényei:
… egy várandós kismamának…
• Bizonyított, hogy a magzati fejlődés korai szakaszában kialakuló génhibák súlyos fejlődési rendellenességhez vezethetnek. Ezért szükséges, hogy már a fogamzás előtt jelen legyenek az anya szervezetében a károsodás kivédéséhez szükséges vitaminok és nyomelemek (folsav, B6-, B12-, C-vitamin, cink). A magzati fejlődés és felnőtt-időskori krónikus betegségek között is összefüggés van. Megfigyelhető, hogy nem kielégítő magzati súlyfejlődés esetén megnő a cukorbetegség, a magas vérnyomás és a szívinfarktus előfordulásának gyakorisága.
…egy sportolónak…
• A sportteljesítmény eléréséhez vagy fenntartásához az elegendő energia- és tápanyagbevitel nélkülözhetetlen. Elégtelen felvétel eredményeként az edzés nem fejtheti ki megfelelően hatását, romlik a terheléshez történő alkalmazkodás (adaptáció). A sportétrend célja a sportolók segítése abban, hogy elkerüljék az edzés/verseny alatt a kimerültséget, a kiszáradást, a teljesítményromlást, illetve növeljék energiaszintjüket. A mennyiségi és minőségi szempontok alapján kialakított étkezés nagymértékben befolyásolhatja az edzés, a verseny hatásfokát, eredményét, a regenerálódás időszakát.
…egy „stresszes” menedzsernek…
• Az „idegnyugtató” táplálkozásra érdemes kellő gondot fordítani. Az összetett szénhidrátok növelik a szervezet szerotonin-szintjét, ami a nyugalmunkért felelős hormon. A B-vitaminok pozitívan hatnak az agy és az idegrendszer működésére. A Magnézium természetes nyugtató, stressz-oldó ásványi anyag. Többszöri étkezéssel kivédhető az alacsony vércukorszint, ami idegességet, feszültséget idéz elő a szervezetben.
…vagy éppen egy idős embernek…
• A felszívódási zavarok, illetve az életkori sajátosságokból adódó változások miatt bizonyos tápanyagokból az idő múlásával többre, míg másokból kevesebbre van szükség. Az ásványi anyagok közül a nátriumbevitelt a vese lassúbb működése miatt ajánlott csökkenteni, míg a kalciumbevitelt a rosszabb felszívódás és a csontritkulás fokozott kockázata miatt érdemes növelni. Az esetleges memória csökkenés kivédésében a megfelelő mennyiségű folsav, niacin, C- és komplex B-vitamin fogyasztás játszik szerepet.
A dietetikus munkája során az egészségmegőrző táplálkozás megvalósításában nemcsak közvetlenül, de közvetett módon is útmutatást nyújt. A bölcsődei-, óvodai-, iskolai- és munkahelyi étkeztetés rendszerében, illetve az ápolást, gondozást, valamint rehabilitációt biztosító intézményekben is szerepet vállalva a táplálkozási szakember pozitív irányba befolyásolhatja a nyersanyag-válogatással, a menüválasztékkal, az étkezőkben elhelyezett információkkal a fogyasztók ételismeretét; a változatosságra, az egészséges való igényét (természetesen megfelelő háttér mellett).
A dietetikusok sok helyen megtalálhatók. Közvetlenül részt vesznek az egészségpolitikai döntések előkészítésében, a szakmapolitikában – „Dietétika, humán táplálkozás szakmai kollégium” –, megtalálhatók az élelmezési menedzsmentben, egészségügyi intézményekben, wellness központokban, a magánszférában, de találkozhatnak velük előadásokon, lakossági fórumokon, egészségnapokon vagy éppen a médiában. Az egészséghez való jog alkotmányos jog. Az egészség megtartása egyéni érdek is, ezért keressenek minket, kérjék segítségünket és tudásunkat, a tudatosan táplálkozás megvalósításában.
Forrás: Táplálkozási Akadémia hírlevél