A szakorvosi iránymutatás jelentőségéről dr. Dobos Márta, holisztikus szemléletű ortopéd szakorvos beszélt. Kényszerpihenés vagy mozgás? A munkaképes korú felnőttek legalább 80 százaléka megtapasztalja néhányszor a hátfájdalmat élete során, még ha az esetek zömében ez el is múlik. Sokaknál azonban kiújul a tünet és bizonyos mértékben további szenvedést okoz. Az esetek 85-90 százalékában ráadásul nem áll […]
A szakorvosi iránymutatás jelentőségéről dr. Dobos Márta, holisztikus szemléletű ortopéd szakorvos beszélt.
Kényszerpihenés vagy mozgás?
A munkaképes korú felnőttek legalább 80 százaléka megtapasztalja néhányszor a hátfájdalmat élete során, még ha az esetek zömében ez el is múlik. Sokaknál azonban kiújul a tünet és bizonyos mértékben további szenvedést okoz. Az esetek 85-90 százalékában ráadásul nem áll semmiféle betegség vagy sérülés a fájdalom mögött.
A Gothenburg-i egyetem kutatóinak tanácsa egyszerű: ha fáj a hátunk, mozogjunk! A vizsgálataik szerint ugyanis az akut derékfájástól szenvedő betegek közül azok gyógyultak jobban, akik aktívak maradtak. Míg azok, akiknek kényszerpihenőt javasoltak, alig mutattak javulást.
Az aktívak gyorsabban gyógyulnak
A kutatásokba 109, akut komoly derékfájásra panaszkodó beteget vontak be, akiket véletlenszerűen két csoportra osztottak. Az egyik csapatnak azt tanácsolták: a fájdalom ellenére is maradjanak aktívak, míg a másik csoportnak adott javaslat így szólt: szabják az aktivitásukat a fájdalomhoz! Ezen kívül megkérték őket, hogy vezessenek naplót arról, hány lépést tettek meg aznap (ebben segített egy lépésszámláló), hogyan tudták felépíteni a mindennapi aktivitásukat és hogyan érezték magukat fizikálisan. Arról szintén kitöltöttek egy tesztet, milyen szinten érezték magukon a depresszió jeleit.
Az eredmények azt mutatták, hogy a fájdalmaik ellenére aktivitásra biztatott csoport gyorsabban felépült és nem tapasztalt magán depresszív tüneteket a kutatás végéig. A másik kategóriába eső betegek, akik erősen visszafogták a mozgást a fájdalom miatt, jóval kevésbé maradtak mobilisak és enyhén depressziósnak is érezték magukat – tapasztalták a szakemberek. A jelenség hátteréül kétféle magyarázat is szolgálhat: egyrészt a depresszióra hajlamos emberek a fájdalmat is erősebbnek érzékelik, másrészt minél erősebb a fájdalom, annál kevésbé szeretnének a betegek mozogni.
A mozgás testi-lelki gyógymód
A szakmai ajánlások szerint akut derékfájdalom esetén is ajánlatos annyira aktívnak maradni, amennyire csak lehetséges és tovább folytatni a mindennapi tevékenységeket. Ha ugyanis nem mozgunk, belekerülünk egy lefelé tartó spirálba, amelyben az inaktivitás egyesül a fájdalommal és a lehető legrosszabb végkifejletet vetíti előre. A hosszútávú mozgásbeszűkülés és munkaképtelenség ugyanis tovább mélyíti a depressziót és még nagyobb fájdalomhoz vezet.
– Nagyon fontos lenne, hogy mi, szakemberek is próbáljuk a fájdalmakkal érkező beteget meggyőzni a mozgás és az aktív élet jelentőségéről. Ez nem csak fizikailag segít, de a páciens érdeklődésének fókuszát is képes pozitív irányba terelni, és meggyőzni őt arról, hogy ura a testének és képes kezelni a fájdalmat. – ismerteti dr. Dobos Márta, holisztikus szemléletű ortopéd orvos. – Az orvosi vizsgálat és ellenőrzés azonban elengedhetetlen, hiszen minden páciensnek személyre szabottan kell ajánlani azt a mozgásformát, amely az ő kora, állapota, problémája, edzettsége mellett a legoptimálisabb.
Forrás: www.oxygenmedical.hu
 |
 |
 |
 |
 |