Még mindig sok magyar kockáztat értelmetlenül

Az elmúlt hónapokban is több kisebb – nagyobb járványról olvashattunk a nagyvilágban. Ezek például: a mexikói hepatitis A járvány, a szomszédos Görögország bizonyos területein újból megjelenő malária,  illetve a dominikai kolera járvány – csak néhányat említve a közelmúlt hivatalosan is közölt megbetegedések közül. Érdekes jelenség a Kanári szigeteken előforduló nagy esetszámú szamárköhögéses hullám.

Azok, akik a téli szezonban külföldi utazás mellett döntenek, az évek óta slágernek számító úti célok – Dominika, Kenya, Thaiföld, Bali – mellett idén is több újdonságot találhatnak a palettán. Mind több helyen tűnik fel Jamaika, Sri Lanka, India, Brazília és egyre több iroda hirdet hajóutat a Karib-térségbe. Ha ilyen távoli úti célt választunk,  komoly veszélynek tehetjük ki magunkat, amennyiben nem vagyunk kellően tájékozottak, ha nem kaptuk meg a szükséges védőoltásokat, amit egy-egy úti cél indokolttá tehet, nem említve azokat az oltásokat, amelyeket adott esetben a hatóságok is kérhetnek tőlünk az illető országba történő belépést megelőzően. A javasolt oltások körét befolyásolja az utazás jellege, az életkor, a korábban kapott oltások érvényessége, az ott töltött idő.

A megelőző szemlélet egyre inkább felértékelődik, és számtalan példa igazolja, hogy a megelőzés mindig a leghatékonyabb és legésszerűbb módja a betegségek elkerülésének. Ez a tézis természetesen igaz az utazásokkal összefüggésbe hozható megbetegedésekre is. Sokkal  egyszerűbb szakember tanácsát kérni, mint adott esetben a tudatlanság miatt esetleg hosszú ideig lábadozni, vagy egy életen át úgy emlékezni az utazásra, mint rossz emlékre. Gondoljon időben a megelőzésre, hiszen az oltásokat követően a védettségnek még ki is kell alakulnia indulás előtt, illetve több betegség esetében egyetlen oltás még nem jelent védelmet, így érdemes ezzel is kalkulálni a felkészüléskor.

Idén tavasszal publikált adatok szerint az utazást tervező válaszadók közül sokan önállóan, előre foglalnak szállást (54%), több, mint negyedük balesetbiztosítást is köt és úti patikát is összeállít indulás előtt, és minden ötödik megkérdezett előre vásárol térképet vagy útikönyvet.  Ugyanakkor védőoltásokról csupán a megkérdezettek 2%-a gondoskodik. Bár a fenti adatok a nyári szezonra vonatkoztak, valószínűleg a trópusi utazók sem gondolkodnak másként.

Hogy mi lehet ennek az oka? Talán az, hogy a trópusi betegségeket távolinak érezzük. Nem gondoljuk, hogy egy kiváló minőségű, minden földi jóval felszerelt luxusszállodában bármilyen veszély fenyegethetne. Az Országos Epidemiológia Központ hírlevelében, az Epinfoban  publikált adatok azonban egészen más képet festenek. Az idei év első 41 hetét vizsgáló adatsorokból kiderül, hogy ebben az időszakban több olyan megbetegedést is regisztráltak, melyek itthon nem tekinthetőek endémiásnak, vagyis nagy valószínűséggel külföldről hurcolták be őket.  Példaként kiemelhető, hogy 2012 első 10 hónapjában 9 maláriás megbetegedés fordult elő, és ebből 8 fertőzött május és október között került orvoshoz. A veszélyt tehát nem  érdemes egy kézlegyintéssel elintézni, így célszerű  áttekinteni, hogy a magyarok által is kedvelt úti célok esetén mennyire jellemző a leggyakrabban előforduló trópusi megbetegedések előfordulása  – a malária, a sárgaláz és a hepatitis –  az Egészségügyi Világszervezet (WHO)  és az Amerikai Járványügyi Központ (CDC)  adatai szerint.

Bali: Az istenek szigete sárgaláz szempontjából nem, a maláriát tekintve mérsékelten veszélyes. A Hepatitis A és B – mint általában Ázsiában – itt is komoly rizikót jelent.

Brazília: Dél-Amerika legnagyobb országában, a szamba és a foci hazájában a sárgaláz nem jellemző és a tengerparti területeken maláriától sem kell tartanunk. A fertőzés veszélye inkább csak az Amazonas környékén van jelen. A hepatitis A és B azonban komoly fenyegetést jelent a kontinensnyi ország teljes területén. Mivel a nagyobb városokban (Rio de Janeiro, Salvador, Sao Paolo, Fortaleza) világméreteket tekintve is kiemelkedően magas a prostitúció, így itt a testnedvekkel  is terjedő hepatitis B jelenléte mindennapos. Akár egy rosszul fertőtlenített tetováló tűvel is megfertőződhetünk.

Dominikai köztársaság: Az új világ legrégibb épületeivel rendelkező országban ismeretlen a sárgaláz, de maláriás esetek a főváros, Santo Domingo kivételével mindenütt előfordulnak, igaz nem magas számban. A Kolumbusz Kristóf által először meghódított sziget azonban komoly veszélyt jelenthet a hepatitis vírus szempontjából.
India: A hatalmas ország sárgaláz szempontjából veszélytelen, ám az országba történő belépés előtt igazolni kell az oltottságot, amennyiben az előző egy esztendőben sárgalázas területen jártunk. A malária veszélye mérsékelt, a 2 ezer méter feletti területeken pedig  nem jelent veszélyt. Mindkét  hepatitis vírus nagyon elterjedt.

Jamaika: Bob Marley és Usain Bolt hazájában sárgaláz veszély nincsen, míg a malária csak a főváros, Kingston környékén üti fel ritkán a fejét. Szintén nem jellemző a hepatitis B fertőzés, de az A vírus igen gyakori.

Kenya: Az Indiai- Óceán egyik legszebb partszakaszával rendelkező ország nyaraló helyei nem különösebben veszélyesek sárgaláz szempontjából, azonban a belső területek, a szafarik kedvenc úti céljai annál inkább. A malária minden 2500 méter alatti területen komoly veszélyt jelent, míg a hepatitis A és B rizikó az egész országban magas.

Sri Lanka és Thaiföld a vizsgált betegségek szempontjából hasonló: sárgalázveszély nincs, malária csak ritkán üti fel a fejét, a hepatitis A és B kockázat azonban igen magas.  

Utazás előtt minimum 6 héttel érdemes ellátogatni valamelyik oltóközpontba, és szakemberrel konzultálni a pontos úti cél birtokában. A teljes oltási sor hepatitis B esetében egy életre szóló védettséget jelenthet, hepatitis A esetében pedig 25 évig lehetünk védettek. Magyarországon is elérhetőek a sárgaláz, tífusz, kolera elleni vakcinák.A malária ellen pedig ma már léteznek olyan gyógyszeres megelőzési lehetőségek, amelyek mellett nem tilos a napfürdőzés, és viszonylag kevés a kellemetlen mellékhatás.

Fotó: Profimedia – Red Dot