A naponta kirobbanó élelmiszerbotrányok után egyre gyanakvóbban indulunk szokásos bevásárlókörútunkra. Szinte nincs is olyan élelmiszer, ami ne került volna gyanúba, és ne kiáltották volna ki egészségtelennek vagy éppen károsnak. Ám azzal azért szinte minden táplálkozástudományi szakértő egyetért, hogy fogyasszunk sok zöldséget és gyümölcsöt. De vajon ezek teljesen biztonságos élelmiszerek? Hiszen télen-nyáron hihetetlenül gazdag választék tárul […]
A naponta kirobbanó élelmiszerbotrányok után egyre gyanakvóbban indulunk szokásos bevásárlókörútunkra. Szinte nincs is olyan élelmiszer, ami ne került volna gyanúba, és ne kiáltották volna ki egészségtelennek vagy éppen károsnak. Ám azzal azért szinte minden táplálkozástudományi szakértő egyetért, hogy fogyasszunk sok zöldséget és gyümölcsöt. De vajon ezek teljesen biztonságos élelmiszerek? Hiszen télen-nyáron hihetetlenül gazdag választék tárul elénk, nem számít, milyen hónap van, minek van épp a szenzonja, vagy milyen földrészről származó csemegét kívántunk meg.
De a kérdés nemcsak az, hogy mit mikor érdemes venni, hanem az is, hogy hol. Valóban jobban járunk, ha elzarándokolunk a piacra, vagy éppen olyan jó a szupermarket is? És vajon vannak-e olyan csapdák, különösen szennyezett, egészségtelen élelmiszerek, amelyeket érdemes elkerülni? Tele voltunk kérdésekkel, amikor nekifogtunk a kutatásnak.
Bevásárlás inkognitóban
Az első meglepetés akkor ért, amikor kiderítettük, hogy Magyarországon a hatósági vizsgálatok előre bejelentett időszakban, közjegyző jelenlétében történnek. Ezek után azt gondolná az ember, hogy a cégek alaposan felkészülnek az ellenőrzésekre, és a hatóság csupa egészséges, szép terményt talál náluk. A valóság azonban megdöbbentő. Az adatok szerint a karácsony előtti hetekben, fokozott ellenőrzés keretében a minták 71 százaléka tartalmazott növényvédőszert kimutatható mennyiségben, és ezek 10 százaléka tartalmazott a megengedett mennyiség feletti hatóanyagot!
Ez az adat első hallásra sokkoló lehet, ám tudni kell, hogy az élelmiszereket mosatlanul, tisztítás nélkül elemezték, hiszen az elsődleges cél az, hogy kiszűrjék a szabálytalan növényvédőszer-használatot. Mivel másféle hivatalos vizsgálat nem létezik, elgondolkodtunk azon, mi is kerül valójában a gyomrunkba. Így hát 2007 novemberének elején a Kismama magazin stábjával karöltve és teljes inkognitóban nagybevásárlásra indultunk. Elmentünk a sarki nagyboltba, a hipermarketbe és a piacra is, így beszereztünk tizennégyféle hétköznapi, népszerű zöldséget, gyümölcsöt. Hazatérve megmostuk, feldaraboltuk, előkészítettük a megvásárolt termékeket, és arra kértük Magyarország egyik legjobban felszerelt laborját, hogy ebben a formában vizsgálja meg az élelmiszereket. Azt reméltük, hogy végre kiderül, mennyire egészséges az, amit a tányérunkra rakunk.
Van okunk az aggodalomra?
Ezek a vizsgálatok nagyon költségesek: a mi mintáinkat százféle hatóanyagra vizsgálták be, a 14 élelmiszer bevizsgálási költsége közel egymillió forintra rúgott. A magas összeg az oka annak is, hogy a hatóság nem vizsgál be minden, hazánkban forgalomba kerülő terméket. Ám a szakemberek azt mondják, nyugodtak lehetünk, hiszen tagjai vagyunk az Európai Unió által létrehozott gyors vészjelzési rendszernek, amely probléma esetén a tagállamok mindegyikét rövid idő alatt értesíti a felmerülő problémákról.
A Kismama és a Wellness magazin közös kutatása szerencsére azt bizonyította, hogy komolyabb aggodalomra nincs okunk. Egyetlen általunk leadott élelmiszerben sem talált a labor határérték feletti szermaradványt, bár a körte és a zöldpaprika valószínűleg fennakadt volna a hálón, ha szabályosan, tehát mosatlanul vizsgálják meg. Viszont ami jó hír, hogy kilenc termény esetében a labor semmiféle szermaradványt nem talált.
Úgy tűnik, hogy a legtöbb esetben a mosás-hámozás elegendő óvintézkedést jelent. Ám nem minden esetben. Az általunk vásárolt körtében például még az alapos tisztítás után is négyféle vegyszert lehetett kimutatni, igaz, ezek egyike sem érte el az egészségügyi határértéket. Ám ezek közül három nem lemosható, hanem úgynevezett szisztémás hatású szer volt, egy olyan speciális gombaölő, amely a növény egészében felszívódik. Mivel ezek elavult, korszerűtlen termékek, már megkezdődött kivonásuk az Európai Unióból, de egyelőre még bőségesen fogyasztunk belőle.
Mérgek az életünkben
Amikor vegyszerekről beszélünk, mindenkit az érdekel elsősorban, hogy milyen gondokat okozhat a túlzott bevitel. Minden szerhez tartozik egy precíz tünetlista is, így ha valaki rákeres az interneten a leggyakoribban kimutatható szerek nevére, akkor változatos és riasztó betegségekről olvashat. A legenyhébb a hasmenés, a kiütések és az allergiás reakciók jelentkezése, de mivel e szerek mindegyike erősen toxikus hatású, génmutációt, rákot okozó, magzatkárosító hatású mellékhatásokkal is lehet számolni. Bár az egészségügyi határértékek ma már sokkal alacsonyabbak, mint néhány évtizede, azért ezek a számok nem feltétlenül mértékadóak. Mivel általános fogyasztói szokásokkal számol, nem vesz figyelembe olyan extrém eseteket, mint például egy kéthetes almakúra, aminek következtében sokkal több növényvédőszer kerülhet valakinek a szervezetébe, mint a normál táplálkozás során.
De nem ez a legnagyobb baj, hanem az, hogy a legtöbb zöldség-gyümölcs nem egy, hanem többféle hatóanyagot is tartalmaz. Hiszen a különböző hatású rovarirtó, gyomirtó-, gombaölő- és tartósítószereket egymás után használják, ezek maradványai pedig rajta maradnak a gyümölcsön, illetve belekerülnek annak belsejébe. Ehhez hozzáadódik a többi élelmiszerből elfogyasztott szintetikus hatású szerek tömege, nem is beszélve az általunk szedett gyógyszerekről, táplálék-kiegészítőkről, samponokban, krémekben található vegyszerekről. Márpedig semmiféle nemzetközi vizsgálat nem tisztázta még, hogy mi ennek a hatóanyag-koktélnak a hatása az emberi szervezetre.
A tetszetős külső ára
Magyarországon közel 350 szerre vizsgálják az élelmiszereket. Ezek többsége tartósítószer, gombaölőszer és rovarirtószer. Mivel egyre távolabbi országokból érkeznek hazánkba az élelmiszerek, mind nagyobb védelemre van szükségük ahhoz, hogy szépek és egészségesek maradhassanak. Ám a tetszetős külsőnek megvan az ára: a hatósági vizsgálatok során a termékek közel 36 százalékában mutattak ki valamilyen szermaradványt. És még ha ezek a fogyasztás után nem is okoznak problémát, hosszú távú hatásuk tisztázatlan, mint ahogyan azt sem tudják, hogy ezek a szerek mennyi idő múlva ürülnek ki a szervezetből, és egyáltalán kiürülnek-e teljesen. Így hát érdemes odafigyelni rá, mit veszünk magunkhoz, és mit adunk a gyerekeinknek. Morbid tény az is, de a szervezetben felgyülemlett tartósítószerek nagyobb mennyisége miatt manapság a holttestek sokkal lassabban bomlanak le, mint 30-40 évvel ezelőtt.
Párolva biztonságosabb!
A hazai termékekben általában megbízhatunk, különösen, ha szezonban fogyasztjuk őket, mosva, hámozva. A sütőtök, a burgonya, a cukkini, a hagyma és a szezonjában minden magyar gyümölcs teljesen biztonságosnak tekinthető. A sütés-főzés általában még jobban lecsökkenti a szennyező anyagok mennyiségét, így egy kis párolás nem csak könnyebben emészthetővé, de biztonságosabbá is teszi az élelmiszert.
Arról, hogy hol érdemes vásárolnunk, hogy hogyan lehet védekezni a vegyszerekkel kezelt zöldségek-gyümölcsök ellen, és hogy milyen konkrét eredménnyel zárult a Wellness és a Kismama kutatása, a Wellness magazin legfrissebb, februári számában olvashatsz!
 |
 |
 |
 |
 |