Mérgek a tányérunkon?

Mi az, ami káros lehet?

• A nem „bio” módon előállított termékek, amelyekbe a szervezetre káros anyagok belekerülhetnek előállításkor, feldolgozáskor, a környezetből, vagy élelmiszer-adalékanyagként.
• Vegyszermentesen termelt élelmiszerekben például a szolanin nevű anyag, amely főleg az éretlen paradicsomban fordul elő.
• Ha nem megfelelően tárolnak egy élelmiszert, és a termékben különféle gombák mérgező anyagai szaporodnak fel.
• Nagyobb műutak közelében termelt zöldségek és gyümölcsök.

Miért félünk az E-számoktól?

Az E-számoktól való túlzott félelem indokolatlan, mert a vegyületeknek nagy része élelmiszereinkben természetes módon is megtalálható (pl. E330 = citromsav!), ezeket a rendszerezhetőség, átláthatóság érdekében számozták be. Az egységes jelölésre azért volt szükség, hogy minden országban pontosan tudják az élelmiszerek összetételét. Egyes anyagok helyett egyelőre nincs jobb, pedig kétségek merülhetnek fel biztonságukkal kapcsolatban, ám ez még nem jelenti azt, hogy minden E-számmal jelölt anyag káros.

Mi jelent nagyobb kockázatot?

A rossz minőségű vagy hamisított élelmiszerek sokkal nagyobb kockázatot jelentenek, mint az ellenőrzötten, szigorú minőségbiztosítási követelményeknek megfelelően előállított élelmiszerek. 

Cikkünk Tihanyi András dietetikus szakértőnk Wellness étrend című könyve nyomán készült. A könyvben hasznos tippeket olvashatsz az egészséges és kiegyensúlyozott táplálkozásról!

Részletek a könyvről:
Szerző: Tihanyi András
Kiadó: White Golden Book Kft., 2007. 1506 Bp., 116. Pf. 133.

Tudtad?
– Az ún. epigenetika tudománya szerint életmódunk, ételeink, és különböző vegyületek testünkre, örökítőanyagunkra gyakorolt hatásai átörökíthetők lehetnek.
– A modern technológiával génmódosított élelmiszerek ártalmai ma még nem tisztázottak és etikai ellenérvek is felmerülhetnek velük kapcsolatban, ezért ezek fogyasztása sem javasolt.