A daganatok és hátterükA daganat a szervezet normálistól eltérő működésű sejtjeiből képződő szövetszaporulatot jelent, amely lehet jóindulatú, illetve rosszindulatú, azaz rákos elváltozás is. Táplálkozásunk a kutatások szerint szerepet játszhat bizonyos rákos daganatok kialakulásában, ám ez a szerep nem kizárólagos, a főbb okok ismeretében pedig ennek kockázata szerencsére jelentősen csökkenthető! A rák és a táplálékokAz alacsony […]
A daganatok és hátterük
A daganat a szervezet normálistól eltérő működésű sejtjeiből képződő szövetszaporulatot jelent, amely lehet jóindulatú, illetve rosszindulatú, azaz rákos elváltozás is. Táplálkozásunk a kutatások szerint szerepet játszhat bizonyos rákos daganatok kialakulásában, ám ez a szerep nem kizárólagos, a főbb okok ismeretében pedig ennek kockázata szerencsére jelentősen csökkenthető!
A rák és a táplálékok
Az alacsony rosttartalmú étrend, a rendszeresen nagyobb mennyiségű telített zsír bevitele, gyakori pácolt, sózott, füstölt termék fogyasztása mind olyan tényezők, amelyeket a kutatók összefüggésbe hoznak rosszindulatú daganatos betegségek kialakulásával.
Ennek okai összetettek: a zsírok immunrendszerre kifejtett hatásukon, illetve az epesavakban gazdagabb béltartalmon keresztül gyakorolhatnak erre befolyást, míg a rostszegény étrend veszélye a védő hatás hiányából fakad: az emésztésnek ellenálló különböző rostok a vastagbélben mikrobák által lebontásra kerülhetnek, miközben rövid szénláncú zsírsavak képződnek, melyek gátolhatják a daganatok növekedését.
A rostban szegény, vörös húsokban és zsírban gazdag étrend ráadásul a bélflórát is megváltoztatja, ezek ugyanis részben prebiotikumként elősegíthetik “jó” mikrobák szaporodását, amelyek védenek bizonyos rákkeltő anyagok kialakulása ellen. De a minden asztalon megtalálható konyhasó sem veszélytelen eleme ételeinknek: az erős sózás, a nagyon sós ételek a gyomorrák kialakulásának kockázatát fokozhatják, míg a pácolás a nitrites pácsók miatt, a füstölés pedig karcinogén anyagok ételeinkbe juttatásával a nyelőcsőrák előfordulását növelheti. A húsok-halak roston sütése vagy grillezése nitrozovegyületek keletkezésével járhat, ami szintén kedvezőtlen folyamat, de a magas a nitráttartalmú zöldségek (spenót, sóska stb.) és ivóvíz fogyasztása elméletileg szintén rizikótényező lehet.
Főbb tudnivalók
A füstölt és grillezett húsok, halak, kolbászok tehát sokak bánatára valóban a ritkán és mérsékelt mennyiségben fogyasztásra javasolt élelmiszerek közé kerülnek. Aggodalomra azonban nincs ok: alkalomszerűen fogyaszthatsz „veszélyes” ételeket is, csak ne ezek domináljanak étrendedben, minél inkább tartsd be az egészséges táplálkozás unalomig ismert szabályait! Ez annál is inkább indokolt, mivel a nitráttartalomból létrejövő káros nitrozaminok kialakulását a C-vitamin, így akár egy az étkezéshez elfogyasztott friss saláta is gátolhatja.
Mire figyelj?
- Használj kevesebb sót az ételek készítésekor!
- Kerüld a pácolt húsok nagy mennyiségben való fogyasztását!
- Kerüld a túlzott mennyiségű füstölt termékek – sajtok, kolbászok – fogyasztását!
- A finomított élelmiszerek helyett fogyassz sok, rostban gazdag élelmiszert!
- Bánj óvatosan a vörös húsokkal, zsíros ételekkel!