A bioélelmiszerek nem mindig egészségesebbek, jobbak, mint az ellenőrzötten, szigorú minőségbiztosítási követelményeknek megfelelően előállított „normál” élelmiszerek. Ha nem engedheted meg magadnak, akkor nem muszáj csak és kizárólag bioélelmiszert enned egészséged megőrzése érdekében. Az ideális természetesen az volna, ha a nagy boltokban is szinte minden élelmiszer ellenőrzött biogazdálkodásból származna. Jogosan merül fel a kérdés: vajon hogyan […]
A bioélelmiszerek nem mindig egészségesebbek, jobbak, mint az ellenőrzötten, szigorú minőségbiztosítási követelményeknek megfelelően előállított „normál” élelmiszerek. Ha nem engedheted meg magadnak, akkor nem muszáj csak és kizárólag bioélelmiszert enned egészséged megőrzése érdekében. Az ideális természetesen az volna, ha a nagy boltokban is szinte minden élelmiszer ellenőrzött biogazdálkodásból származna. Jogosan merül fel a kérdés: vajon hogyan lehet megkülönböztetni a bio- és nem bioélelmiszereket?
A bioélelmiszerek kritériumai
A biotermékeket a csomagoláson lévő, jól észrevehető jelölés különböztetheti meg a többi élelmiszertől, illetve a gyártók jelölik azt is, hogy melyik szervezet ellenőrizte az árut. A bioélelmiszerek címkéjén mindig szerepelnie kell az ellenőrző szervezet nevének, az ellenőrző szervezet kódszámának (HU-ÖKO-01, HU-ÖKO-02 vagy HU-ÖKO-egyéb szám) és a következő mondatnak: „Ellenőrzött ökológiai gazdálkodásból származó termék”. A termék megnevezésében („ökológiai” vagy „biológiai”), pedig az „öko” vagy „bio” kifejezéseknek (pl. biokenyér) kell benne lennie. Magyarországi ökológiai gazdálkodásoknál az ellenőrzési feladatot a Biokontroll Hungária Kht. vagy a Hungária Ökogarancia Kft. látja el. EU tagországokból származó termékeken gyakran találkozhatunk még az „eko”, vagy „organic” kifejezésekkel is, ám az utolsó ellenőrzést végző szervezet nevét és kódszámát ebben az esetben is fel kell tüntetni. Ha egy terméken a “reform” vagy “natúr” jelző olvasható, győződj meg alaposan annak minőségéről, mivel az ilyen készítmények nem feltétlenül azonosak a “bio” termékekkel. A natúr, reform szavak nincsenek pontosan definiálva, ellenben jól hangzanak – így valamilyen egészségtudatos alternatív életmódra asszociálhatunk, sokszor tévesen.
Ami háztáji, az bio?
A gyümölcsök és zöldségek esetében nehezebb a helyzet. Sok kistermelő számít ugyanis arra, hogy a háztáji „bio” tojás, sárgarépa, alma drágábban is vevőre talál, mint a nagyüzemileg előállított változataik. A termelőnek az ökológiai gazdálkodásból származó, biotermékként forgalmazott, élelmiszer minőséget tanúsító papírokkal kell rendelkeznie. A biotermékek előállítása sajnos sokszor jóval drágább, mint a hagyományos áruké, ám ha megteheted, akkor megéri ilyen élelmiszert vásárolni: a kisebb környezeti terhelés (ha a bioterméket nem messziről szállították) azt is jelenti, hogy gyermekeid jövőjéért, a Föld védelméért is tettél valamit.
Mi a Fair Trade?
Ha szegény, harmadik világbeli országokból származó csemegéket fogyasztasz, akkor a „fair trade” (méltányos kereskedelem) jelzéseit is érdemes megkeresned például a csokoládén vagy kávén! A méltányos kereskedelemben forgalomba kerülő árukat nem nagyipari módszerekkel és vegyi anyagok sokaságának felhasználásával állítják elő, hanem a helyi ökoszisztémát minél kevésbé terhelő módon készítik, a gyermekek és nők kizsákmányolásának elkerülésével.
A biobor jobb?
A bioborok készítéséről komoly szakkönyvek készülnek és folyamatosan zajlanak a szakmai viták. A bioborok előállítása az ökológiai ismeretek figyelembevételével és szigorú kontroll alatt lévő szőlőtermesztésen alapul. Az ilyen borok kevesebb növényvédő szert és más, a borban nem kívánt összetevőt tartalmazhatnak, ugyanakkor sok esetben sérülékenyebbek, rövidebb ideig tárolhatóak. Bizonyos értelmeben “rosszabb” minőségűek is lehetnek, mint a hagyományosan előállított borok. Előnyük, hogy előállításuk kevésbé szennyezi a környezetet.
Képek forrása: Profimédia
 |
 |
 |
 |
 |