Az állatok DNS-ének tanulmányozása közben a tudósok rájöttek, hogy a jegesmedvék egyedülálló módon képesek voltak alkalmazkodni zsírban gazdag étrendjükhöz, ami az emberek számára végzetes lenne.
A jegesmedvék fő táplálékát a zsíros húsú fókák és bálnatetemek adják. És bár testük felét zsír alkotja, koleszterinszintjük pedig az egekben van, a szív- és érrendszeri betegségek egyáltalán nem fenyegetik őket.
A tudósok most, úgy tűnik, megfejtették a titkot – a jegesmedvék génjei közül a zsírsavak lebontásában, valamint a szív- és érrendszeri funkciókban részt vevők ugyanis számos esetben mutálódtak. Ezek a gének kulcsszerepet játszottak abban, hogy a jegesmedvék képesek legyenek alkalmazkodni élőhelyük zord körülményeihez, valamint, hogy meg tudják előzni a szív- és érrendszeri zavarok kialakulását.
A tudósok remélik, hogy a mostani tudás birtokában sikeresebben vehetik fel a harcot az emberi elhízással is.
“Az összehasonlító genetika egyik nagy előnye, hogy a segítségével többet tudhatunk meg arról, hogy más fajok miként küzdenek meg a különböző problémákkal – nyilatkozta Rasmus Nielsen, a Kalifornia Egyetem professzora és a mostani kutatás vezetője – A jegesmedvék például képesek voltak genetikailag alkalmazkodni az emberek esetében is sok problémát okozó zsírdús étrendhez.”
“A jegesmedvék esetében a nagymértékű elhízás teljesen normális és jóindulatú állapot – nyilatkozta Dr. Eline Lorenzen társkutató – Szerettük volna kideríteni, hogy ez pontosan hogyan is lehetséges.”
A jegesmedvék az egyedfejlődés során csak mintegy 500 000 éve váltak le a barnamedvéktől. Ennek során nemcsak a kinézetük változott meg, de az anyagcseréjük, valamint a szívműködésük is módosult. Az egyik APOB néven ismert gén fontos szerepet játszik a koleszterin vérből való eltávolításáért, és ennek köszönhetően a szívbetegségek megelőzéséért.
“Ez egy rendkívül drasztikus genetikai reakció, ami segíthet csökkenteni a megnövekedett zsír- és koleszterinszintet – nyilatkozta Dr. Eske Villerslev, a Koppenhágai Egyetem munkatársa – A vizsgálati eredmények arra ösztönöznek minket, hogy emberek esetében is megvizsgáljuk a szív- és érrendszeri megbetegedések rejtett genetikai okait.”
A tudósok összesen 79 jegesmedve és 10 barnamedve genetikai állományát vizsgálták meg.
A kutatás részletes leírása a Cell című tudományos szaklapban olvasható.
Forrás: Medipress.hu
Fotó: Profimedia – Red Dot